Ismert szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók kaptak meghívást a szomszédos országokban élő magyarok közül az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban címet viselő tanácskozásra. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére májusban indult el a Határon túli magyarság a XXI. században címet viselő konferenciasorozat, a mostani rendezvény e sorozat második találkozója. A meghívottak előbb rövid előadásokat tartanak az identitásmegőrzés témakörében, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatják meg a felvetett gondolatokat.

Bodó Barna romániai magyar politológus, író, egyetemi oktató, a tanácskozás egyik meghívottja úgy vélekedett az MTI bukaresti irodájának szerdán adott nyilatkozatában, hogy újra kell fogalmazni a szórványmagyarság kérdését. A szakember szerint az elmúlt tizenöt évben általában "a maradék elve" érvényesült a szórványpolitikában, ami azt jelenti, hogy a magyar állam olyan terveket támogatott, amelyekre "még jutott pénz". Bodó szerint a továbbiakban változtatni kell ezen a szemléletmódon, mert a szórvány a nemzet határát jelenti. Hangsúlyozta: ha nem új szemléletmóddal közelítik meg a kérdést, akkor néhány éven belül egész Erdélyben csak Székelyföldön maradnak magyarok.

A két szlovákiai részvevő egyike, a szlovákiai asszimilációs folyamatokat kutató Gyurgyik László szociológus arra kíván rámutatni a fórumon, hogy míg a határon túli magyarok több közösségében meghatározó asszimilációs körülmény a szórványosodás, a szlovákiai magyarok soraiban kevésbé, mert ott a magyarok többsége egységes tömbökben él. Ezért ott más módon, más szórványstratégiákkal kell megközelíteni az identitást megőrző törekvéseket - mondta a szociológus szerdán Keszeli Ferencnek, az MTI pozsonyi tudósítójának. A szlovákiai magyarok körében 1991 és 2001 között mért 47 ezer fős népességvesztés elsődlegesen az asszimilációs folyamatok következménye, de a születések számának drasztikus csökkenése is fontos körülmény. A hetvenes és nyolcvanas években még hétezer fővel növekedett a szlovákiai magyarság lélekszáma, mert az akkor is működő asszimiláció következményeit akkor még ellensúlyozta a születések lényegesen nagyobb száma - jelezte referátumának témáját a szlovákiai magyar népességkutató.

Gábrity Molnár Irén szerbiai szociológus, egyetemi tanár azt kívánja elmondani a találkozón, hogy mi segítene a schengeni határokon kívül rekedt vajdasági magyarságnak. Véleménye szerint fejlesztési stratégiai tervekre van szükség, s akár anyaországi, akár uniós segítségre, hogy ne szakadjon le a Vajdaság. Nemcsak kulturális, oktatási, művelődési segítségre van szükség, a délvidéki magyarságnak nagyon elkelne az intézményi támogatás is - hangsúlyozta az egyetemi tanár Fazekas Lászlónak, az MTI belgrádi tudósítójának nyilatkozva. Hozzátette: ezenkívül befektetőket is várnak, hogy beinduljon a régiófejlesztés, mert ellenkező esetben még jobban fel fog erősödni az elvándorlás. Az európai uniós támogatások, amelyek egyelőre nagyon gyéren csordogálnak Szerbia felé, semmiképp sem helyettesítik az anyaországtól várt támogatást. Szakemberekből álló vegyes bizottságokra is szükség lenne, hogy megvitassák e segítségnyújtás formáit - mondta a szerbiai magyar szociológus.

MTI - fidesz.hu