"Miután a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük" - mondta az államfő a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és civil szférában elismert személyiségek vesznek részt. Hozzátette: civil kezdeményezésről van szó, tehát a politikai pártokat ebből kizárták. Kiemelte, hogy a május elején tartott első konferenciának nagy sikere volt.

A konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről - hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: a konferencia előnye, hogy "itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni", Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében 2006. május 4-én kezdődött a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat, melynek alapvető célja, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek, s megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját.

Akkor az államfő azt mondta: ismételten beigazolódott, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Az államfő akkor azt is hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Máért szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést.

Sólyom László a nem nyilvános tanácskozásra olyan, itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik "tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről". A tanácskozásra összesen tizenhat, a civil szférában elismert személyiséget hívtak meg, mint például Bárdi Nándor történészt, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértőt, az Apáczai Közalapítvány igazgatóját, Végel László írót, esszéistát.

Csütörtök délelőtt a meghívottak rövid előadás formájában mutatják be a releváns témákat szakterületük nézőpontjából, délután pedig kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol lehetőség nyílik a felvetett gondolatok, vélemények, elhangzott álláspontok megvitatására.

MTI - fidesz.hu