Korábban mindketten a végszavazások elhalasztását kérték, mivel attól tartottak, hogy az EU-kormányokat képviselő tanácsban nem kap egyhangú többséget a parlament javaslata az ügynökség hatáskörének a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre történő kiterjesztéséről.

Miután a tanács ígéretet tett arra, hogy az EP-igényekkel kapcsolatban hamarosan pozitív nyilatkozatot ad ki, az EP nagy többséggel megszavazta a jelentéseket, hogy lehetővé tegye a ügynökség mielőbbi felállítását.

Az EU egy három évvel ezelőtti csúcsértekezletének a döntése alapján a bécsi székhelyű Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja utódintézményeként hozná létre az alapjogi ügynökséget. Gál Kinga vizsgálta az EP nevében az ügynökség létrehozásáról szóló tervezetet, a hatáskör kiterjesztéséről szóló határozattervezetnek pedig Kósáné volt a felelőse.

Gál Kinga jelentésében úgy vélte, független, felelős, működőképes szervezetet kell létrehozni, amely küldetését legitim, hatékony és megbízható módon képes végrehajtani. Az új ügynökség székhelye is Bécsben lenne, tevékenysége pedig - elődjéhez hasonlatosan - kiterjedne a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus jelenségeire, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira mint az alapvető jogok védelmének alapelemeire.

Annak érdekében, hogy az új ügynökség időben létrejöhessen, valamint bízva az időközben tett tagállami ígéretekben, amelyek - a parlament kéréseinek megfelelően - bizonyos hatáskörök megadására vonatkoznak, Gál Kinga és Kósáné Kovács Magda csütörtökön azt kérte képviselőtársaitól, szavazzák meg a jogszabályokat. Az új ügynökség jogot kapna arra is, hogy az uniós intézmények és a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben a tagállamok számára véleményt nyilvánítson saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács illetve az Európai Bizottság kérésére.

Kósáné Kovács Magda eredetileg azt kérte, terjesszék ki az ügynökség hatáskörét az unió közös kül- és biztonságpolitikájára is. Erre szerinte azért lett volna szükség, hogy legyen olyan európai szerv, amely az EU hatáskörébe tartozó összes területen vizsgálhatná az alapvető emberi jogok érvényesülését. Az intézményközi háttértárgyalásokon azonban bebizonyosodott, hogy ez az elképzelés nem élvezi az összes tagállam és az EU-elnökség támogatását, és a plenáris ülés elé kerülő szövegbe végül nem került be ez a javaslat. A bel- és igazságügyekkel kapcsolatban viszont úgy vélte, "az ügynökség fontossága rendülne meg", ha lemondanának erről.

Gál Kinga a szavazás után elmondta: azzal, hogy az EP megszavazta az alapvető jogok ügynökségéről szóló előterjesztést, nem blokkolja már a folyamatot, és a tagországok bel- és igazságügy-minisztereinek jövő heti ülésén döntés születhet az ügynökségről. Kiemelte, hogy az ígért nyilatkozatok szerint 2009-ben minden EU-tagállamban felülvizsgálják, hogy a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre az ügynökség mandátuma kiterjedjen-e. Addig is az európai intézmények és a tagországok magukra nézve kérhetik az erre vonatkozó adatokat az ügynökségtől.

MTI - fidesz.hu