A Pierre Moscovici (szocialista, francia) által jegyzett jelentésben szó szerint ez áll: az EP "a magyar kisebbséggel kapcsolatban: felkéri a román hatóságokat, hogy a szubszidiaritás és a kulturális önkormányzatiság elvével összhangban vegyék figyelembe a magyar kisebbség elvárásait, különösen az oktatási normák javításához szükséges források biztosítása révén"

Az EP csütörtökön, Brüsszelben, 542-41-27 arányban fogadta el a jelentést. (A külügyi szakbizottság korábban 51 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és egy tartózkodással tette ugyanezt).

Kisebbségek, restitúció, Verespatak

A szövegben az áll, hogy Románia előrelépést tud felmutatni kisebbségi ügyekben a legutóbbi, májusi értékelés óta. A képviselők újra megerősítették, hogy a kisebbségek tiszteletének, elismerésének és támogatásának követendő alapelvnek kell lennie Románia számára, és minél előbb el kell fogadni a kisebbségi törvényt.

A cigány kisebbség esetében a román hatóságokat a - például az intézményi erőszak elleni védelem, az egészségügy, az élet- és lakáskörülmények javítása területén - elkezdett reformok "konszolidálására" szólítja fel az EP.

A képviselők szerint Romániának fel kell gyorsítania a kommunizmus alatt elvett tulajdonok restitúcióját, és további intézkedések szükségesek a környezet védelme érdekében. A jelentés külön is utal ezzel kapcsolatban a verespataki aranybányára, és a szomszédos országokkal való konzultációra szólítja fel Bukarestet.

Szabad munkavállalást

Egyebekben a képviselők üdvözölték Románia teljesítményét, amellyel rövid idő alatt jelentős előrelépést ért el a csatlakozás felé vezető úton, azonban a parlament figyelmeztetett: a reformok ütemét a bővítés után is fenn kell tartani.

A szövegben az is szerepel, hogy az EP "arra bíztatja a tagállamokat, hogy 2007. január 1-jétől nyissák meg munkaerőpiacukat a román munkavállalók közösségi jog által garantált szabad mozgásának szellemében".

Nők, gyermekek, fogyatékkal élők

A jelentés kitér a gyermekek és a fogyatékosok jogainak védelme területén még meglévő hiányosságokra, és további lépéseket sürget a korrupció elleni harcban.

A parlament "aggodalmának ad hangot a nők elleni erőszak komoly és továbbra is fennálló problémáját illetően, amelynek az országon belül és azon kívül jelentős hatásai mutatkoznak a nőkereskedelem és a nők szexuális kizsákmányolása tekintetében (évente 800 ezer áldozat)".

Az EP szerint van még tennivaló az uniós mezőgazdasági támogatások elosztását végző intézményrendszer kialakítása és az élelmiszerbiztonság területén is.

Szavazás a biztosokról decemberben

Az EP korábban már formálisan megadta hozzájárulását a Románia és Bulgária felvételéhez, az Európai Bizottság pedig 2007. január 1-jei bővítést javasolt. A mostani jelentéssel az EP a csatlakozás előtt utolsó alkalommal mond véleményt a két ország felkészülési folyamatáról.

Az EP egyébként november 27-én hallgatta meg a román kormány uniósbiztos-jelöltjét. Leonard Orban a tervek szerint a többnyelvűség biztosításáért felel majd a Barroso-bizottságban. A biztos személyéről (a bolgár jelöltről is) az EP december 12-én, Strasbourgban szavaz.

Gál: hozzon a csatlakozás mentalitásváltást

A parlamenti országjelentések vitájában felszólalt Gál Kinga (néppárti). Szerinte "a Romániában zajló integrációs folyamatban tett erőfeszítéseiért a román kormányt minden elismerés megilleti". A képviselőnő ugyanakkor azt mondta, "miközben látszólag minden rendben van, a valóságban a kisebbségi közösség igényei - mint az autonómia - tabutémának minősülnek".

Gál Kinga szerint "eközben a magyarok lakta régiók nem tudnak egyenlő eséllyel hozzáférni az uniós alapokhoz". "A multikulturalitás a felsőoktatásban ma azt jelenti a román valóságban, hogy a háromnyelvű kolozsvári egyetemen egy «dohányozni tilos» magyar feliratot elhelyező magyar oktatókat kirúgják az egyetemről" - tette hozzá.

A képviselőnő azt reméli, hogy a csatlakozás "változást hoz az egész ország lakossága, ezen belül a magyar közösség életében is, és ez az elkerülhetetlen változás mentalitásváltást fog eredményezni".

Dobolyi: mielőbb fogadják el a kisebbségi törvényt Romániában

A szocialista Dobolyi Alexandra azt mondta, a két most csatlakozó országnak ugyan még mindig végre kell hajtania bizonyos reformokat, biztos azonban abban, hogy mindkét kormány eltökélt abban, hogy folytatja erőfeszítéseit a jelentésben említett hiányosságok felszámolása érdekében.

A képviselőnő igen jónak tartotta, hogy bolgár biztosként Meglena Kunevára esett a választás, és úgy vélte, portfóliója - a fogyasztóvédelem - nagyon fontos politikai területet fed le.

Dobolyi ezután arra emlékeztetett, hogy Romániában a kisebbségi törvény elfogadása immár majdnem két éve függőben van. A képviselőnő azt várja el a román kormánytól, hogy tartsa be ígéretét, és nagyon gyorsan fogadják el a törvényt.

Harangozó: autonómiát a kolozsvári egyetemnek és a magyar közösségnek is

Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, "a vállalások ellenére Romániában változatlanul nincs kisebbségi törvény", és aggasztó, hogy "miközben Leonard Orban jövőbeli, multikulturalizmusért felelős biztos meghallgatásán épp Románia többnyelvűségéről beszélt, a kolozsvári egyetem két oktatóját azért zárták ki, mert az egyetem saját vállalásának kívántak érvényt szerezni, azaz magyar nyelvű feliratokat raktak ki az épületekre".

"Nem szeretném, ha azoknak lenne igazuk, akik nem bíznak a vállalások teljesülésében" - folytatta a képviselő, aki szerint "a minden tekintetben európai tagállammá váláshoz szükség van tiszteletre, a másfél milliós magyar kisebbség jogának tiszteletére, és a kulturális és igazgatási önrendelkezésre, mert a problémákat ott kell megoldani, ahol azok keletkeznek".

"Autonómiára van szükség a kolozsvári egyetem életében és a magyar közösség életében is, ahogy azt Dél-Tirol és Katalónia példája is bizonyítja" - mondta Harangozó Gábor.

fidesz.hu