Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta: Kovács László decemberi bukaresti tárgyalásain hét alapelvben egyezett meg román kollégájával a státustörvény módosításával kapcsolatban, amelyek közül számos elfogadhatatlan a törvény eredeti céljaival összefüggésben. Szintén decemberben az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa levelet intézett Medgyessy Péterhez, amelyben Günther Verheugen a törvény alapelveit támadta meg. Ugyanakkor - bár a kormány cáfolja - elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verheugen szempontjai szerint.

E három dokumentumban foglaltak szöges ellentétben állnak azzal a csomaggal, amelyet november végén a Magyar Állandó Értekezlet elfogadott, Kovács László tehát semmibe vette a MÁÉRT határozatait. Németh Zsolt kifejtette: úgy tűnik, hogy az MSZP - amely korábban is csak félszívvel támogatta a státustörvényt - most elhatározta magát a jogszabállyal való leszámolásra. Ennek oka, hogy a Medgyessy-kabinet minden olyan intézkedést el akar tüntetni, amely az Orbán-kormányhoz köthető, s ezért a Fidesz-ellenes érzelem oltárán feláldozza a státustörvény ügyét is.

A konkrét eljárási hibákkal kapcsolatban Németh Zsolt elmondta: A kormány elmulasztotta, hogy a törvény módosítását Románia és Szlovákia NATO-meghívása előtt végrehajtsa. Tette ezt annak ellenére, hogy még az Orbán-kormány beterjesztett egy módosító javaslatot az Országgyűlés elé, amelyet azonban a Medgyessy-kabinet visszavont. Szintén súlyos hiba volt, hogy a Medgyessy-kormány feleslegesen újranyitotta a tárgyalásokat Romániával. Harmadrészt pedig kitakarították a Külügyminisztériumból és a HTMH-ból azokat a szakértőket, akik a törvény előkészítésén dolgoztak. Ezek után nem meglepő, hogy a szomszédos országok körberöhögik a magyar diplomáciát. A fideszes politikus hozzátette: létező vagy vélt nemzetközi elvárásoknak kíván megfelelni a kormány. A hivatalos kommunikáció szintjén most már nem is a Velencei Bizottság jelentésének akar megfelelni Magyarország, hanem az EU-nak. Csakhogy a tárgyban az egyetlen normajellegű dokumentum a VB-jelentés, mint ahogy az ominózus Verheugen-levél is - szelektív módon és egyoldalúan - arra hivatkozik minden pontjában. Németh Zsolt hangsúlyozta: a MÁÉRT-en végrehajtott módosítások alapján Magyarország álláspontja teljességgel védhető, Budapest azonban nem válaszol a kritikákra: a szakapparátus által készített válaszleveleket a politikai vezetés leállítja, amely magatartás viszont védhetetlen. Ha szándékosan akarta volna Kovács László ellehetetleníteni a státustörvényt, akkor sem tehette volna jobban - emelte ki a külügyi bizottság fideszes elnöke.

Németh Zsolt elfogadhatatlannak nevezte, hogy a státustörvény hatályát le kellene szűkíteni a nem európai uniós állampolgárokra. Így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a felvidéki magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követően pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól. Ezzel Magyarország azt nyilvánítaná ki, hogy a státustörvény nem áll összhangban az uniós jogrenddel, azaz megfosztja azt legitimációjától. Ez szembenáll az EU gyakorlatával: Ausztria, Dánia és Görögország is alkalmaz státustörvényt uniós állampolgárokkal szemben. Németh Zsolt felhívta a figyelmet az RMDSZ elnökének a magyar sajtó által kevéssé visszhangzott nyilatkozatára, amelyben Markó Béla is elfogadhatatlannak tartotta, hogy az uniós polgárokra ne vonatkozzon a törvény hatálya.

A külügyi bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Verheugen-levél szerint ki kell iktatni a nemzet, illetve a nemzeti identitás kifejezéseket a magyar státustörvény szövegéből. Az EU-biztos e kérésével nem csak túlterjeszkedett hatáskörén, hanem szembe is helyezkedett az uniós joggal és gyakorlattal. Szintén elfogadhatatlan, hogy a kormány által tervezett módosítás ellehetetlenítené az ún. oktatási-nevelési támogatás egyénekhez - a státustörvény jogalanyaihoz - történő eljuttatását, és intézményekre bízná azt. Végül pedig a fideszes poltikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítások alapvető célja a támogatási rendszernek az oktatás és a kultúra területére történő leszűkítése, aminek alapján nem válhatna lehetségessé például a falusi turizmus, illetve az elmaradott települések fejlesztése, de a közlekedési-utazási támogatások is kérdésessé válhatnak. Az egész státustörvény egyfajta folklorisztikus kisebbségpolitika benyomását keltené majd.

Németh Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet haladéktalan összehívását sürgette a státustörvény ügyében, és felszólította a kormányt, hogy adjon tájékoztatást annak módosításáról. A módosítás során nem a külügyminiszter, illetve Günter Verhaugen szempontjainak kell érvényesülniük, hanem vissza kell térni a Velencei Bizottság ajánlásához, illetve a MÁÉRT-en elfogadott megállapodáshoz. Ennek meglelően a kormánynak olyan tervezetet kell terjeszteni az Országgyűlés elé, amely megfelel a MÁÉRT zárónyilatkozatának - szögezte le a külügyi bizottság fideszes elnöke.

fidesz.hu