A GKI szerint az idén a GDP várhatóan 4 százalékkal emelkedik. Az I. negyedévi 4,7 százalékos ütem a III. negyedévre 3,7 százalékra csökkent, s a IV. negyedévben is hasonló ütem várható.

Az ipar stabilan 10 százalék körüli ütemben fejlődik, a kivitel közel 14, a belföldi értékesítés 6 százalékkal. Kiemelkedő a villamos gép és műszer, valamint a járművek gyártásának növekedése. Az építőipar teljesítménye a tavalyi szárnyalás után szinte minden hónapban elmaradt a tavalyitól, az év egészében legjobb esetben stagnálás várható.

A kiskereskedelmi forgalomra szeptemberben a megszorító intézkedések- például az áfa-emelés - még csak kevéssé hatottak, a 4,5 százalékos ütem alig maradt el az első kilenc hónap 5 százalékos átlagától. Az év hátralevő időszakában a kutatók azzal számolnak, hogy a forgalom bővülése lassul.

Szeptemberben a bruttó, s főleg a nettó keresetek a korábbi hónapokban megszokottnál kisebb ütemben nőttek. A nettó keresetek az első kilenc hónapban 8, szeptemberben csak 4 százalékkal emelkedtek, ami alapvetően a járulékemelés hatása.

Az első kilenc hónapban a reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek, ezen belül azonban szeptemberben csaknem 2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ez nemcsak a nominális keresetek mérséklődő dinamikájának, hanem a szeptemberben megugrott inflációnak is következménye - fűzik hozzá.

Az áremelkedés üteme március-áprilisban 2,3 százalékkal érte el mélypontját, majd folyamatos emelkedés után szeptemberben 5,9 százalék, októberben pedig 6,3 százalék lett. Tetőzése 2007 tavaszán 8 százalék közelében várható a GKI szerint, a jövő év végére azonban már 4 százalék körüli szintre eshet.

A magyar államháztartás helyzetének javulása megkezdődött, de a 2006. évi deficit (a GDP arányában 9,5 százalék) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5 százalék) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8 százalék). A külkereskedelmi-, valamint a folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a 2005. évihez hasonló lesz.

Az év elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban - részben világgazdasági és régiós hatásokra, de részben a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt - a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek.

Október eleje óta azonban a forint lassan, de szinte folyamatosan erősödik, eddig mintegy 6 százalékot. Ezt a kutatók azzal indokolják, hogy mérséklődtek a konvergencia-program végrehajtásával kapcsolatos kételyek, másrészt a többi régiós deviza is erősödőben van.

A pénzpiacok várhatóan egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. A jelenleg 8 százalékos jegybanki alapkamat már valószínűleg nem emelkedik - áll az előrejelzésben.


MNO - fidesz.hu