Az EKB legújabb, csütörtökön megjelenő előrejelzése szerint a jövőre várható inflációs sáv közepe alacsonyabb lesz annál a 2,4 százaléknál, amit eddig jósoltak a bankban, írta a Financial Times Deutschland hétfőn.

Az EKB egy évvel későbbre, 2008-ra még alacsonyabb inflációra számít, 1,8-1,9 százalék körülire, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank: jövőre 2,2-2,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak az EKB közgazdászai az euróövezetben, az eddig várt, 2,1 százalékos többlet helyett, írta a lap.

Az euróövezetben novemberben átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly novemberben, jelentették az EU-statisztikai hivatalában csütörtökön előzetes becslésként.

Az ismét gyorsuló inflációra valló adat - a lassuló gazdasági növekedés ellenére - megerősíti a piaci meggyőződést, hogy az EKB a legközelebbi, csütörtöki értekezletén végrehajtja a félhivatalosan rég beharangozott újabb, negyed százalékpontos kamatemelést, 3,50 százalékra.

Az EKB továbbra is úgy véli, hogy a növekedés túlhevült, meghaladja az inflációmentes képességet. Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.

Távolabbra azonban megoszlanak a vélemények: jövő márciusban vagy júniusban számít most a piac a következő szigorításra, amely talán az egyetlen lesz az egész jövő esztendőben. Az EKB utoljára 2003. júniusban csökkentette - rekord alacsony 2 százalékra - az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, és tavaly decemberig nem nyúlt hozzá. A mostani szigorítás sorozatot decemberben kezdte, és azzal együtt azóta öt lépésben 3,25 százalékig emelt, utoljára október elején.

Az EKB folyamatos célja legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció.

Októberben átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberhez képest, és 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben.

Az infláció őszi lassulását az energiaárak havi csökkenése okozta, de ez a hatás múlóban van, nő a belső eredetű drágulás súlya. Az energiaárak nélkül számolva a tizenkét havi infláció októberben is 1,8 százalékos volt az euróövezetben, csakúgy, mint szeptemberben, gyorsabb az augusztusi és a júliusi 1,7-1,7 százaléknál.

A maginfláció - infláció az energia, az élelmiszer, a dohánytermékek és a szeszesitalok ára nélkül - is változatlan maradt októberben, 1,5 százalékon tizenkét hónapra számolva, miután augusztusban 1,4 százalékos volt.

Az energiárak az euróövezetben októberben átlagosan 0,5 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, szeptemberben még 1,5 százalékkal, augusztusban 8,1 százalékkal, júliusban 9,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel azelőttinél.

Szeptemberben 1,7 százalékos - 2005. január óta első ízben 2 százalék alatt -, augusztusban 2,3 százalékos, júliusban 2,4 százalékos, júniusban és májusban 2,5-2,5 százalékos, áprilisban 2,4 százalékos, márciusban 2,2 százalékos, februárban 2,3 százalékos, januárban 2,4 százalékos, tavaly decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés az euróövezet átlagában.

Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a második negyedhez képest, és 2,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél.

Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,8 százalékkal, a másodikban 1,0 százalékkal gyarapodott, rendre az előző negyedhez viszonyítva. Éves összehasonlításban az első negyedben 2,2 százalékos, a másodikban 2,8 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben.

Az idei növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet.

Az Európai Bizottság november elején 2,6 százalékra emelte az euróövezeti GDP-növekedés idei ütemére szóló előrejelzését az október elején jósolt 2,5 százalékról. Májusban még csak 2,1 százalékot valószínűsített a bizottság. Az új előrejelzés meghaladja az EKB korábban megjelent, 2,5 százalékos előrejelzését. Az új jóslat szerinti eredmény rekord lenne 2000 óta.

Távolabbra a brüsszeli bizottság is lassulást jósol: jövőre 2,1 százalékos, 2008-ban 2,2 százalékos GDP-többletre számít.

Tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 1,3 százalékos volt az euróövezetben, 2,0 százalékos 2004-ben. 2003-ban 0,5 százalékkal, 2002-ben 0,85 százalékkal, 2001-ben 1,59 százalékkal, 2000-ben 3,48 százalékkal, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.


MTI - fidesz.hu