Magyarország az egyetlen tagállam az Európai Unióban, amely a mastrichti kritériumok egyetlen pontját sem teljesíti, pedig az euró bevezetése dinamizálná a gazdaságot, és kiszámítható árfolyama révén a vállalkozóknak nagyobb biztonságot jelentene - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a városháza dísztermében, gazdasági szakemberek előtt tartott előadásában. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2001-ben meghatározták az euró bevezetésének 2007-es céldátumát, az akkor realitásnak tűnt. "A mastrichti kritériumokon lehet vitatkozni, de el kell fogadni, teljesíteni kell ezeket a kritériumokat, mert ez a magyar gazdaság érdeke" - tette hozzá a jegybank elnöke.
Felhívta a figyelmet: ma a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az állam rátelepedett a magángazdaságra, és ez most teljesedik ki az adó- és járulékemelések révén. A bonyolult adórendszer hibájaként rótta fel a jegybank elnöke azt, hogy könnyen megkerülhető, akik pedig fizetnek, azoknak magas terhet jelent. Kiemelte: a munkabérek után befizetendő adó Magyarországon ma a legmagasabb az unióban.
Járai Zsigmond véleménye szerint a gazdaság helyzetét visszafogja a magas bürokrácia és a korrupció, amely az állam rossz gazdaságpolitikájának a következménye. Alapvető problémának nevezete, hogy az állam újraelosztó szerepe az utóbbi négy évben ismét növekedett, mert a hazai bruttó termék 50 százalékát osztja el, a kívánatos 40 százalékkal szemben.
Kijelentette: nem lehet ma megmondani, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A jegybankelnök utalt azokra a számításokra, amelyek szerint az euró bevezetése után a stabil gazdasági környezet javítaná az uniós országokkal folyó kereskedelmet. Hozzátette: az euró bevezetése évente 6-8 tized százalékkal nagyobb gazdasági növekedést eredményezne. Járai Zsigmond hibának nevezte azt is, hogy a költségvetés a kiadásainak 60 százalékát jóléti kiadásokra fordítja, amely nem ösztönöz munkavállalásra. A statisztikai adatokat idézve elmondta: Magyarországon 4 millió munkavállaló van, közülük 800 ezer állami alkalmazott. "Igazából 3,2 millió ember termeli a GDP-t" - tette hozzá. Ma a gazdaság nehéz helyzetét, a "lázat" a kormány intézkedései okozzák - mondta a jegybankelnök.
Kitért arra, hogy a monetáris tanács szerint a jegybank legfőbb feladata az árstabilitás, amely 3 százalék alatti infláció esetén valósul meg, de ezt sokan bírálták. Beszámolt arról, hogy a Gyurcsány-kormánnyal közösen tűzték ki az inflációs célokat, de ennek megvalósulása csak 2008-ban várható, amikor 4 százalék alatti infláció lehet ismét. Járai Zsigmond szerint az idén 6-6,5 százalék közötti infláció a jövő évben 8 százalék fölé fog menni. Súlyos tényezőnek nevezete az inflációs célok beteljesülésénél azt, hogy magas az inflációs várakozás a vállalkozásoknál és az önkormányzatoknál is, példaként az utóbbi időszakban bejelentett áremelkedéseket hozta fel.
A jövőre nézve nem nevezte biztatónak azt sem, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képessége csökkent, és a beruházások is visszaestek. "A magyar állam kevesebbet költ beruházásra mint a Mol" - fogalmazott az MNB elnöke. Járai Zsigmond szerint ha nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi tényezőket is nézzük, akkor nem prognosztizálható, hogy a közeli időben ismét 4 százalékra bővül a gazdasági növekedés mértéke. A kormány intézkedéseinek hatására a költségvetés egyenlege javulni fog - vélekedett. Előadásában a jegybank elnöke kifejtette, hogy reformokra azért van szükség, mert az elmúlt négy év gazdaságpolitikája rossz irányba vitte a gazdaságot, de "az ágyszám csökkentés, az nem reform".
MTI - fidesz.hu