Kína a világ-GDP 4,4 százalékát termeli jelenleg, kereskedelme a világkereskedelem 6,5 százalékát teszi ki, de tavaly a kínai vállalatok összesen 12,3 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki, ez a világon végrehajtott külföldi beruházásoknak csak a 0,59 százaléka volt, az ENSZ statisztikája szerint.

Kína külkereskedelmi többlete 23,37 milliárd dollár volt novemberben, több mint kétszer nagyobb a tavaly novemberi 10,5 milliárdnál, és alig maradt el az októberben elért, 23,8 milliárd dolláros történelmi rekordtól. Novemberben a kivitel 32,7 százalékkal, a behozatal 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A kínai vámhivatal előrejelzése szerint az éves többlet várhatóan 168 milliárd dollár lesz, 27 százalékkal 963 milliárd dollárra növekvő export és 20 százalékkal 795 milliárd dollárra bővülő import után. Az első tizenegy havi többlet 157 milliárd dollár volt. Tavaly egész évben 102 milliárd dollár volt a kínai külkereskedelem többlete, háromszor akkora, mint 2004-ben.

A külföldiek kínai beruházásaival kapcsolatos egyes korlátozások megmaradnak, például ezentúl sem szerezhetik meg kínai bankok több mint 20 százalékát.

Igyekeznek megreformálni, hatékonyabbá tenni az állami vállalatok központi ellenőrzését is, az elszabadult beruházási kedv megfékezése végett. Ennek keretében a mostani, 161 központilag ellenőrzött állami trösztből 2010-re csak 80-100 maradna, belső átszervezés és összevonások révén. E cégek 10 százalékát szétosztanák az alkalmazottak között részvények formájában. A vállalatvezetők legföljebb 1 százaléknyi részvényt kaphatnának, és egyetlen alkalmazott sem kaphatna nagyobb értékű részvénypakettet a fizetése 30 százalékánál.

Ezek a tervek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Kína beruházások táplálta, e téren túlfűtött gazdasági növekedése jövőre, amint szintén az értekezleten célba vették, 8 százalékra lassuljon. Idén az első háromnegyed évben 10,7 százalékos GDP-többletet mértek az egy évvel korábbihoz képest.


MTI - fidesz.hu