A Jamer Baker és Lee Hamilton által vezetett kétpárti bizottság ajánlásai a súlypontot a diplomáciára helyezik, amely még Washington megbízható szövetségesei szerint is a kelleténél kisebb szerephez jut George W. Bush politikájában. A jelentés készítői új diplomáciai offenzívát sürgetnek még december 31. előtt. A fenti időpont rögzítése figyelemre méltó egy olyan dokumentumban, amely számos ajánlását tekintve meglehetősen homályos megfogalmazású: ez mintegy jelzi a sürgősségét a kormánytól elvárt új megközelítésmódnak.
A volt külügyminiszter (Baker) és a korábbi demokrata képviselő (Hamilton) által vezetett kétpárti bizottság jelentése úgy hangzik, mint egy "külpolitikai útmutató mérsékelt republikánusok számára" - vélekedett az amerikai hírügynökség diplomáciai tudósítója. A szövegből sugárzik a Bush első (és részben második) elnöki megbízatására jellemző - és bírálói által rövidlátónak nevezett - neokonzervatív politikai gondolkodás és az "impulzív stratégia" elutasítása.
Bár a jelentés arra a következtetésre jut, hogy nincs még minden veszve Irakban, a szerzők nyomatékosan bírálják Bush elnök hadvezetését és egész közel-keleti politikáját. Burkoltan azzal vádolják a kormányt, hogy "vakrepülést" végez, amidőn nem hajlandópotenciálisan hasznos kapcsolatok felvételére, s képtelen felfogni a közel-keleti problémák egymással összefonódó természetét, illetve az ezek megoldásában az Egyesült Államokra háruló vezető szerepet. A bizottság úgy véli, Washingtonnak be kellene vonnia az iraki probléma kezelésébe az ellenfélnek tekintett Iránt és Szíriát, mégpedig előfeltételek nélkül. E két ország ugyanis befolyással bír Irakban, egyúttal pedig részben azonosak ottani céljaik az Egyesült Államokéival. A Baker-Hamilton bizottság szerint Washingtonnak kellene egy olyan regionális erőfeszítés élére állnia, amely az iraki és más közel-keleti problémák egyidejű megoldását célozza.
Busht egyelőre nem győzték meg a testület érvei. Brit kollégájával, Tony Blairrel tartott csütörtöki eszmecseréje után szkeptikusan nyilatkozott a bizottságnak arról a javaslatától, hogy az amerikai kormány lépjen közvetlen kapcsolatba Iránnal és Szíriával. Egy Irakot segítő nemzetközi értekezlet ötletét érdekesnek nevezte, ám gyorsan hozzátette: azon Iránnak és Szíriának mindaddig nincs keresnivalója, amíg támogatják a nemzetközi terrorizmust. "A problémák megoldása érdekében tárgyalni kell" - jelentette ki Lee Hamilton, a bizottság társelnöke újságírók előtt. Szavai szerint a tárgyalások ténye még nem jelent engedményeket, és nem jelenti a "helytelen viselkedés" megjutalmazását. Pusztán tárgyalásról van szó, azt pedig semmi más nem pótolhatja - tette hozzá.
Társa a bizottság élén, James Baker egykori külügyminiszter arra emlékeztette az újságírókat, hogy annak idején 15 alkalommal utazott Damaszkuszba, míg végre sikerült engedményt kicsikarnia Izraellel kapcsolatban a szíriai vezetőktől. Ezzel egyértelműen arra célzott: ha muszáj, befoghatjuk az orrunkat, ám eközben is tárgyalni kell. A bizottság jelentésének közzététele előtt a Fehér Ház még arról beszélt, hogy fontolóra venné a tárgyalások megkezdését Szíriával és Iránnal, ha a testület ezt ajánlaná. Mindazonáltal a kormányzat egészében véve szkeptikusan viszonyul a Damaszkusszal és Teheránnal elérendő egyezség gondolatához. Kormánytisztviselők úgy vélik, Washington többet veszíthet, mint amennyit nyerhet Irán és Szíria diplomáciai párbeszéd általi felértékelésével. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy Irán az amerikaiakkal létesülő kapcsolatok révén megpróbálhat előnyt kovácsolni magának a nukleáris programját kísérő diplomáciai játszmában.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Szíriát és Iránt, hogy anyagilag támogatja a terrorizmust, és szítja a feszültséget a közel-keleti térségben. Washingtonnak csaknem három évtizede nincs diplomáciai kapcsolata Teheránnal. Tavaly pedig visszahívta damaszkuszi nagykövetét, így tiltakozva egy libanoni politikus, Rafík Haríri meggyilkolása ellen, amelynek hátterében Szíria ügynökeit sejti. Egy nagykövet hazarendelése "általában az utolsó, nem pedig az első lépés, amelyet meg kell tenni" - mutatott rá Hamilton. Szavai szerint a Bush-kormány tavalyi húzása "csaknem a legbiztosabb módja annak, hogy ne jussunk ötről hatra".
Hozzá hasonlóan Baker is a diplomáciai pragmatizmus mellett tört lándzsát csütörtökön, amikor a washingtoni szenátus katonai bizottsága előtt beszélt. "Nem vagyunk annyira naivak, hogy azt gondolnánk, ebben az esetben talán segíteni akarnak - indokolta az Irán és Szíria bevonását célzó javaslatot. - Feltehetően nem akarnak segíteni. De mit veszíthetünk, ha azt mondjuk: összehívjuk Irak valamennyi szomszédját. Ha erre azt mondják, nem - akkor majd láthatja a világ, hányadán áll velük."
MTI - fidesz.hu