Januártól egy szintre hozzák a busz- és a vonatközlekedés tarifáit, ami lényeges áremelést jelent: az előbbi hat, míg a szegény ember közlekedési eszköze, a vonat tizenhat százalékkal drágul. Májusban újabb emelés várható: a vasút - hogy a versenyképességét végleg elveszítse - további tizenhét, a busz pedig négy százalékkal kerül majd többe.
Kóka, aki vélhetőleg helikopterről könnyebben felismeri Magyarországot, mint vonatról, egy meleg nyári napon döntött huszonnyolc vasúti vonalszakasz felszámolásáról. A hírt a MÁV vezetői meglepődve, a térségben élők felháborodva fogadták. "Egy hónapon belül egyeztetni fogunk az érintett települések polgármestereivel" - nyilatkozta az ötlete fogadtatásától megszeppent liberális politikus. A polgármesterek váltig állítják, hogy a tervekkel kapcsolatban senki nem kereste meg őket, azóta sem egyeztettek velük, tiltakozó leveleikre választ sem kaptak.

Kóka később már negyven járat bezárását is lehetségesnek tartotta, ebből konkretizálódott első lépésben tizennégy vonalszakasz felszámolása. Nehéz lenne kiszámolni, mennyibe kerül ez nekünk, miközben a tizennégy járat szüneteltetése összesen hárommilliárdot hozhat a kasszának, annyit, amennyit jövőre egyetlen nap alatt elvisz az államadósság éves kamata! És ebből, amint megtudtuk, a síneket százmilliókért őriznék mind a 474 kilométeren, egyes helyeken kerékpárutat építenének a vágányra, a talpfákra (hadd kerekezzen a paraszt a rozsdás biciklijén, ha már se vonat, se busz nem jár arra). A miniszter szerint a vasúti reformmal az olcsóság és az ingyenesség illúziójával kívánnak szakítani, májustól a kedvezmények is megváltoznak. Megszűnik az esti és a levelező tagozatos tanulók, hallgatók vasúti kedvezménye is, sőt az EU-parlamenti képviselők ingyenes utazásának is vége, igaz, hogy ez utóbbi nem érinti olyan drámaian a magyar társadalmat. Legfeljebb Lévai Katalint, aki szociológusként és volt esélyegyenlőségi miniszterként akár fel is emelhetné a hangját a vidéki emberek életkörülményeinek szándékos megnehezítése miatt.

A vasút elsorvasztása kétségkívül tudatos. A menetrend összeállítása minden értelmet nélkülöz, egyetlen "logikája", hogy minél kevesebben utazzanak a vonatokon. A megszüntetésre ítélt, ma még üzemelő vonalon Nagykállóból Nyíradonyba 4 óra 13 perckor és 14 óra 36 perckor indul közvetlen vonat, vissza a 6.10-es vagy a 16.35-ös vonattal lehet utazni, tehát vagy hetven percünk marad helyben elintézni valamit, vagy tizenegy és fél órát időzhetünk ott. Fordítva még rosszabb a helyzet: a 16 óra 35 perces vonattal el sem kell indulni, mert aznap már nincs közvetlen járat vissza. Az embereket tehát szinte erőszakkal kényszerítik át a közúti közlekedésre. Utazzanak autóval, busszal! A vasút elsorvasztásának másik célja ugyanis az üzemanyag árának jövedéki, forgalmi és egyéb adótartalmából származó állami bevétel növelése. Kerül, amibe kerül - az embereknek pénzben, időben, fáradságban, a környezetnek károkozásban, a közutaknak és létesítményeknek többletterhelésben. Kell a pénz az államkasszába, hogy fizethessük belőle a felhizlalt adósságot.

Egy, a Bonyhád melletti Ófaluban élő ember írta ezt az interneten megtalálható szöveget: "Kóka Jánosnak és a hozzá hasonlóknak azt kívánom, hogy éljenek egy évet olyan faluban, amelynek megszüntették a vasúti kapcsolatát a külvilággal. No persze, autó nélkül... Szegény Baross Gábor vasminiszter forog a sírjában..."

Varga Attila, Magyar Nemzet