A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki a csíkszeredai Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő által vezetett civil szervezet. Azoknak a munkáját díjazza, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek.

Számos katolikus és protestáns lelkész, pedagógus és politikus részesült már ebben a díjban, köztük Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint a határon túli magyarság olyan vezetői, mint a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós.

A díjkiosztó ünnepségen Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben "a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért".

Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait pedig igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt.

MTI - fidesz.hu