-"A temetetlen halott még mindig bűzlik. A színfalak mögött ott rohad a demokratikus kormány elpusztított lárvája, a színpadon pedig folyik a hazugság tovább. Egy kormány reformnak hazudja a kapkodó és erőszakos rendcsinálást, miközben a rá szavazók boldogan tetszelegnek a becsapott szerepében, és társadalmi tudatosságuk kimerül Orbán pfujozásában." Ez olvasható egy tanulmányban. A Tabuk nélkül műsor vendége Hegedűs Zsuzsa szociológus. Megpróbáltam a magam eszközeivel összefoglalni azt, ami a Háttér című folyóiratban megjelent. A választások előtt azt kommunikálta a kormány, hogy négy, négy és fél százalékos lesz a költségvetés hiánya. Aztán jött az a trükk, hogy nem került elő a beszámoló a pénzügyi helyzetünkről a választás előtt.

- Nem, nem került elő, pedig a törvény szerint minden demokratikus államban negyedévenként kötelező közölni... Azt mondta a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, nem közlik, hogy ne zavarják meg a választókat.

- A választások után aztán Gyurcsány azzal állt elő, hogy óriási a baj, s az őszödi beszéd után beindult a protestálás...

- Igen, mert kiderült, nem az ígéreteikben hazudtak, hanem a tényekben. Itt nem ígérettel kapcsolatos a hazugság, a demokratikus jogállam alapja az elszámoltathatóság és az elszámoltatás. Tehát mielőtt arról beszélnénk, hogy mit ígérnek a pártok a következő négy évre, először a mindenkori kormánynak el kell számolnia azzal, hogyan sáfárkodott az adófizetők pénzével és az ország helyzetével a négy év alatt. Ez az, ami nem történt meg azóta sem.

- Azért nem, mert most akkor nem Gyurcsány lenne a miniszterelnök - írja ön a tanulmányban.

- Igen, de az az igazi probléma, hogy utána elkezdték elkenni a dolgokat azzal, hogy mindenki hazudik. Itt nem az ígéretekről van szó. Arról szól a történet, hogy a diktatúra és a demokratikus jogállam között alapvető különbség, hogy az egyik az erőszakon alapul. A másik az, hogy van egy bizalmi szerződés. Négy évre mi megválasztunk képviselőket. Nem kormányt választunk, képviselőket, hogy a választási programjuk prioritásai alapján dolgozzanak. Sehol nem tudják betartani a választási ígéreteket, mert a modern világ ehhez túl gyors. Négy évig beszedik az adókat, de ez nem a kormány pénze, azzal el kellene számolni.

- Tehát akkor arról kellett volna beszélni, mire költötték az adót.

- Bármennyire egyenlő helyzetben indulnak a választásokon, az, amelyik az elmúlt ciklusban gyakorolta a hatalmat, annak el kell először számolnia. Ha most megmondták volna a valóságot, ugyanúgy büntetik őket a választók, mint Orbánékat előtte. Én azt mondtam, hogy a magyar és általában a szovjet társadalmak okossága négyévente eltűnik.

- A tanulmányában azt írta, hogy a költekezési folyamat, amely ide vezetett, kétségtelenül az Orbán-kormány utolsó évében kezdődött.

- A számvevőszék számai.

- De hozzáteszi, hogy ezért a választó szankcionált.

- Nem, ezért... Az Orbán-kormány megkapta a magáét, mindegy, hogy miért.

- Most nincs szankcionálás.

- Hát ez a gond. Nincs elszámoltatás. Tegyük fel, hogy maga meg én megállapodunk, hogy alapítunk egy programokat gyártó céget. És én visszamegyek Párizsba, odaadom magának a pénzt, amit kér erre, és azt mondom: négy év múlva jövök vissza. Mi a maga első számú dolga? Hogy elszámoljon a pénzzel, hogy arra használta-e. Lehet, hogy azt mondja nekem, hogy én nem programot csináltam az Echo tévében, hanem befektettem, és sokkal többet kerestem. Nekem akkor is jogom van magát szájon vágni, mert nem ez volt a szerződés. És különösen nem, hogyha még el is játszotta a pénzemet. Itt tartunk ma. Tehát az elszámoltatás nem luxus.

- Az őszödi beszéd körül köd keletkezett. A Gyurcsányt védők azt mondták, micsoda áldozatot vállalt ez a hős ember.

- Azt ne is minősítsük, ami itt szerecsenmosdatásban megy. De egy demokráciával nem egyeztethető össze a hazugság. És a demokrácia alapja nem az igazmondás, hanem az elszámoltathatóság. Amikor azt mondom, hogy megyünk egy reformdiktatúra felé, erről van szó. Ez a kormány úgy viselkedik, mintha nem demokratikus jogállamban lenne. A demokratikus jogállamban két intézményes formája van az elszámoltatásnak: az első a parlament, ahol mindenki interpellálható. Nálunk nem elég, hogy kiderült, több a hiány, a miniszterelnök próbálta magához átcsoportosítani a fejlesztési pénzt. Kivonni a parlament hatása alól. Akkor a szocik visszaszerezték ebből a minisztériumok pénzét, de az európai pénzek fölött, a nemzeti fejlesztési terv összes forrása fölött a Miniszterelnöki Hivatalban egy olyan fiatalember diszponál, akinek egyetlenegy főnöke van: Gyurcsány Ferenc.

- Ezt a hatalom meg elkeni.

- Eddig egy tárca nélküli miniszter volt az európai pénzek főnöke, Baráth Etele, ő bármikor interpellálható volt. Egyébként abból látszik, hogy a balhé elég nagy volt e körül, mert a miniszterelnök ígéretet tett: Bajnai Gordon miniszter lesz. Kettő: létrejön a parlamenti bizottság, ugye ő egy felügyelőbizottságot gondolt, ebből látszik, a miniszterelnök még mindig nincs tisztában azzal, hogy nem a saját cégét irányítja, hanem egy köztársaságot.

- Ha nem volt pontos elszámolás, akkor milyen alapon higgyük el azt, hogy a legnagyobb baj itt az egészségüggyel, az oktatással és az ellátórendszerekkel van?

- Ami a közpénzek elosztását illeti, Magyarországon létezik ugyanaz a szervezet, ami Franciaországban, ahol az Úristen után az első a számvevőszék. Amely valóban az állampolgárokat és a képviselőket értesíti nap mint nap arról, hogy a pénzt megfelelően használták-e fel. A kormányt akkor lehet kirúgni, amikor kedvük van hozzá. Tehát az úr a társadalom. Az dönt, mire költ és mennyit. Így aztán nem az az igazi kérdés, hogy deficites-e az oktatás és az egészségügy, hanem az, milyen fejlődést akarunk. Erre jó a spanyol példa. Franco bukása idején Spanyolország, a magyarhoz hasonlóan, szétszakított, autoriter, poláris társadalom volt, és elmaradott. A diplomások aránya alacsonyabb volt, mint az 1970-es években Magyarországon. A nagy történet az, hogy 2000-ben a spanyol bérek megelőzték a német béreket. Senki nem értette. Kiderült, 2000 körül a fiatal generációban a diplomások aránya Spanyolországban magasabb volt, mint Németországban. Azt mondják, nálunk túlképzettek az emberek... Magyarországon az oktatás kifejezetten jól működött, kiművelt emberfőből sok volt. Hogy innen vegyenek ki pénzt, ezt most tönkreteszik... A megszorító intézkedés kivesz pénzt, és a költségvetésnek a reformban pénzt kell csinálnia. Miért? Azért, mert ahhoz, hogy ennél jobb iskolákat csináljunk, lehet, hogy egy csomó iskolát be kell zárni - ugyanez igaz a kórházakra -, de csak akkor lehet bezárni egy iskolát, amikor ugyanott csináltunk egy jobbat. Akkor lehet csak bezárni egy kórházat, amikor ott nem ötvenöt, hanem harminc kilométeren belül építünk egy modernebbet. És amihez hozzárendeltünk négy mentőautót, hogy a legkisebb faluból is bejussanak. Magyarországon a társadalom elég erős -   nézze csak meg, a 31 kórházból lett 39 -, mert élőláncok vannak a kórházak körül.


Magyar Hírlap - fidesz.hu