A küszöbön álló német unió elnökség elé időzített, keddi nemzetközi sajtóértekezletén a kancellár asszony úgy értékelte, hogy a tagállamok külügyminiszterei előző nap helyes döntést hoztak. Szavai szerint a határozat figyelmeztetést jelentett Ankara számára arra vonatkozóan, hogy adós a szükséges reformok végrehajtásával, ugyanakkor a tárgyalások folytatódhatnak, s van remény arra, hogy - a török magatartástól függően - később visszatérhetnek a tervezett mederbe.
Korábbi álláspontjától eltérően a német kancellár ezúttal nem szabott semmilyen ultimátumot Törökország számára, annak a nézetének adott hangot ugyanakkor, hogy az unió által követelt, illetve Ankara által vállalt feladatok teljesítését évente ellenőrizni kell. Ezúttal nem ismételte meg azt a véleményét sem, hogy a végső cél csakis különleges partneri viszony lehet, hanem azt hangoztatta, hogy a csatlakozási tárgyalások végét - mint fogalmazott - nyitva kell hagyni.
Angela Merkel megerősítette, hogy az alkotmányozó folyamat előrevitelét az uniós elnökség egyik legfontosabb céljának tekinti. Úgy fogalmazott, hogy a több elnökséget is átfogó erőfeszítések eredményeként legkésőbb 2008 végéig meg kell állapodni a végső tervezetről, ami azután a 2009 tavaszára tervezett európai parlamenti választásokig konkrét formát ölthet. A kancellár asszony rendkívül óvatosan fogalmazott a bővítés további menetével kapcsolatban. Szavaiból az tűnt ki, hogy Németország az alkotmány elfogadásáig semmiképp nem támogatja a további bővítést, ehelyett egyfajta tartalmas szomszédsági viszonyt helyezett kilátásba a közeledni kívánó országok számára.
Angela Merkel üdvözölte Románia és Bulgária küszöbön álló csatlakozását, ugyanakkor megerősítette azt az álláspontját, hogy Bukarest, illetve Szófia teljesítményét - különös tekintettel a korrupció elleni harcra és az igazságszolgáltatásra - ellenőrizni kell. Ezzel összefüggésben - mint utalt rá - levelet intézett az Európai Bizottság elnökéhez, s indítványozta, hogy a román és a bolgár teljesítést először jövő márciusban ellenőrizzék. Egyfajta védzáradékról - amit Berlin korábban szorgalmazott - ezúttal nem beszélt.
A német uniós elnökség további fontos célkitűzései között említette az Oroszországgal való partneri viszony erősítését. Fontosnak nevezte a tervezett új partnerségi megállapodás aláírását, de utalt arra, hogy ennek magában kell foglalnia az EU által követelt energiacharta legfontosabb elemeit. Egy kérdésre válaszolva csupán egy mondatban tért ki a Németországot is érintő Litvinyenko-ügyre, s azt hangoztatta, hogy Oroszország - mint fogalmazott - igyekszik együttműködést tanúsítani. Egy nappal korábban a kancellár asszony még elmarasztalta Moszkvát az általa szükségesnek tartott kooperáció hiányáért.
MTI - fidesz.hu