A bizottság egyebek között úgy vélte, hogy "mind a foglalkoztatási, mind a mikroökonómiai szakpolitika terén végrehajtásra került néhány reform. Továbbra is számos tennivaló marad azonban ezeken a területeken csakúgy, mint a makrogazdasági stabilitás növelésének terén." Magyarországnak növelnie kell a változtatás ütemét és terjedelmét egyaránt, ha elégséges versenyképesség-javulást kíván elérni gazdasági pozíciójának gyors jobbításához - vélte a jelentés.

A pozitívumok közül a bizottság kiemelte az államháztartási deficit csökkentését célzó, nemrégiben elfogadott korrekciós intézkedéseket, amelyek mind a bevételek növelését, mind a kiadások csökkentését magukban foglalják, a munkanélküli járulék rendszerének reformját, "kezdeti lépéseket" a foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszerek integrálásának irányában, valamint a piacra lépési korlátok megszüntetését egyes területeken, különösen a kiskereskedelmi gyógyszerágazatban.

"A tervezett és a tényleges költségvetés közötti igen számottevő eltéréseket követően a kormánynak jelentős mértékben módosítania kell költségvetési kiigazítási pályáját... Korlátozott mértékű előrehaladást értek el az Európai Tanács 2006. tavaszi ülésén tett kötelezettségvállalások teljesítése felé" - áll az értékelésről kiadott sajtóközleményben.

Tavaly év végén 58,7 százalékos foglalkoztatási szintet mértek, miközben a 2010-re kitűzött uniós cél 70 százalék. A kutatásra és innovációra fordított össztermékarány 1,8 százalékra rúgott, szemben az öt évvel később elérendő 3 százalékos uniós céllal.

A bizottság ajánlásokat is megfogalmazott Magyarországnak. Ezek szerint folytatni kell "az államháztartási hiány és a bruttó adóssághányad hitelt érdemlő csökkenésének biztosításához szükséges intézkedések végrehajtását, fokozottan támaszkodva ennek során a kiadási oldalra, ide értve az alaposabb és átfogóbb kiadási szabályok kidolgozását", és meg kell reformálni "a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíj- és az oktatási rendszert tekintettel a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság biztosítására és a gazdasági hatékonyság javítására" (Utóbbi "magában foglalja a korengedményes nyugdíjazás további korlátozására, a rokkantsági nyugdíjra újonnan jogosulttá válók számának csökkentésére és az egészségügyi rendszer további szerkezetátalakítására irányuló lépéseket"). Ajánlja tovább a végrehajtó uniós testület, hogy Magyarország "erősítse meg az aktív munkaerő-piaci politikákat, vezessen be további ösztönzőket, amelyek munkavállalásra és a munkaerőpiacon való maradásra ösztönöznek, valamint fejezze be az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszer létrehozását", továbbá "javítsa az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférést és e rendszerek munkaerő-piaci igényekre való reagálási készségét, beleértve az elegendő számú műszaki és tudományos végzettségű diplomás biztosítását".

Magyarországnak külön kell összpontosítania az állami kutatási rendszer reformára, az állami támogatások csökkentésére és átcsoportosítására, összefüggőbb kutatás-fejlesztési, innovációs, valamint informatikai és kommunikációs technológiai stratégia kidolgozására, a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentésére, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítására, a be nem jelentett munkavégzés bejelentetté való átalakítására, a tartós regionális foglalkoztatási aránytalanságok csökkentésére, valamint az egész életen át tartó tanulás stratégiájának kidolgozására.

A bizottság valamennyi tagállamot értékelte - mégpedig meglehetősen kritikusan, ajánlásokat téve - a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia előrehaladásáról szóló jelentésében, amelyet márciusban az Európai Tanács (állam- és kormányfői értekezlet) ülésén nyújt be az európai vezetők számára. A tanácsot egyúttal felkérik, hogy hivatalosan is fogadja el az egyes tagállamok támogatását célzó ajánlásokat annak érdekében, hogy minden tagállam számára világosak legyenek a tennivalók.

A bizottság jelezte, hogy az elért haladásról szóló éves jelentés az egész európai gazdaság reformjának átfogó, és javarészt pozitív értékelését is tartalmazza. A reformok üteme gyorsul, és a már végrehajtott reformok is kezdik éreztetni hatásukat. A jelenlegi gazdasági fellendülés soha vissza nem térő alkalmat jelent további reformok végrehajtására, amelyeknek köszönhetően Európára virágzó és fenntartható jövő vár - véli Brüsszel.

José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke sajtóértekezletén kijelentette: Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a globalizáció által támasztott kihívásoknak, valamennyi tagállamnak fel kell vennie a lépést, és minden benne rejlő potenciált ki kell használnia.... A tagállamok számíthatnak arra, hogy a bizottság továbbra is maradéktalanul felvállalja a növekedést és foglalkoztatást szolgáló lisszaboni partnerség irányításában játszott vezető szerepét. A javuló gazdasági kilátások éppen, hogy a tempó felgyorsítására teremtenek egyedülálló lehetőséget, nem pedig arra szolgálnak mentségül, hogy hátradőlve, karba tett kézzel üljünk a babérjainkon. Nincs okunk az elégedettségre.

MTI - fidesz.hu