Nyugat-Európában általában értik is, hogy ez mit jelent, mifelénk azonban gyakran kezdődik vita a "jogkövető magatartásról", a törvény "betűjéről meg szelleméről". Kontinensünk nyugati felén a társadalmak általában a megfontolt jogalkotás és a következetes jogalkalmazás szerves folyamatában élnek. Ez része kultúrájuknak, s erre a kultúrára épült föl fokozatosan az az alakulat, amelyet ma Európai Uniónak nevezünk.

Határtalanul sikeres folyamat

Az unió közösen vállalt társadalmi értékeken alapuló közjog és magánjog. Nem politikai nyilatkozatokból jött létre, hanem közös akaratból megalkotott szerződések és jogszabályok útján. E jogszabályok fokozatosan érték el az élet egyre több területét, s teremtették meg a közös európai jogrendet a gazdaságban, a pénzügyekben, a szellemi életben, a közigazgatásban és az emberi jogok területén.

A folyamat sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már Európa szinte minden állama az Európai Unió keretei között képzeli el a jövőjét, s alig-alig található olyan politikai erő, amely egyértelműen unióellenes lenne. Nagy tehát a nyomás a bent lévőkön, hogy teremtsenek belépési lehetőséget a kintieknek. Az unió folyamatosan bővül, ugyanakkor folyamatos a vita arról, hogy meddig bővülhet még.

Minden bővítési kör újabb kérdéseket vet föl, és újabb aggodalmakat ébreszt Nyugat-Európa társadalmaiban. Akarják-e ők a bővítést? Vagy csak a nyomásnak ellenállni nem képes politikusaikat sodorja a "keleti áradat", s így jelennek meg az újabb országok, nemzetek a biztonságot és jólétet nyújtó közösségben? Akik inkább kérnek, sőt követelnek, semmint adnak. E nyugati közhangulat drámai megnyilatkozása volt a franciaországi és hollandiai népszavazás - látszólag az európai alkotmányról, valójában a bővítési folyamatról.

Most ez a folyamat újabb állomásához érkezett. A 2004-es nagy bővítési hullám "utórezgéseként" 2007. január 1-jétől az unió tagállama lesz Bulgária és Románia is. Elkészült a jelentés, s annak alapján egyértelműen kimondatik, hogy a két államot az unió tagállamai felveszik a közösségbe.

Hiánylisták a politikai döntések tükrében

A két ország csatlakozási tárgyalásai 2004-ben fejeződtek be, azzal a megkötéssel, hogy 2007-ig, a csatlakozás céldátumáig vállalják annak a többtucatnyi hiánynak a pótlását, amely a tárgyalások befejeztéig megmaradt. Ezután évente készült országjelentés, amely ismételten felhívta a figyelmet a lemaradásokra, s most néhány napja elkészült a jelentés végső változata. Aki elolvassa, annak nagyon furcsa képe alakul ki a mostani bővítésről. Az ötvenoldalas dolgozat ugyanis lényegében hiánylista, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésének elmaradását tartalmazza. Csak példaként kiemelve idézünk néhányat a témák közül.

Bulgária nem biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, nem küzd kellő eréllyel a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, az embercsempészet ellen, nem képes garantálni az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartását, késik a személyazonosító okmányokról szóló törvény végrehajtása, s nem teljesítette az unió repülésbiztonsági előírásait, amiért kitilthatják az EU légteréből. Új polgári és büntető perrendtartást kellene törvénybe iktatnia.

Romániában nem számolták fel az érdek-összefonódásokat az igazságszolgáltatásban, a korrupció a határátkelőhelyektől a "magas szintekig" (értsd: kormányzatig) ér, és ezen a téren nem látható előrelépés, sőt "a parlamentben kísérletek történnek a korrupcióellenes törvények felpuhítására" - állapítja meg szokatlan nyíltsággal a jelentés. Nem képesek felszámolni az állatbetegségeket, az állati hulladékot sem tudják megfelelően kezelni, képtelenek betartani az uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat, a határokon nagy az illegális migráció és az embercsempészet veszélye, akadozik a kárpótlás, és számos kérdés megoldatlan a kisebbségek életében. A jelentésben alig-alig található olyan témakör, amelyről azt állítaná, hogy a feltételek maradéktalanul teljesültek. A jelentés - a politikusok akaratának meghajolva - végezetül csatlakozásra alkalmasnak mondja mindkét államot. Mert ez a bővítés egyértelműen politikai döntés következménye.

A keleti végek és a többsebességes unió

Ám veszélyes döntés, mert az Európai Uniót összetartó és működtető szövedék elsősorban a jogszabályok betartása. Azok a közép-európai országok, társadalmak - a magyart is beleértve -, amelyek a jogszabályokat kikerülendő vagy felszámolandó akadálynak tekintik, nehezen illeszkednek és még nehezebben szoknak bele ebbe a rendszerbe. Gyengítik e szövedéket, nehezítik működését, és erősítik azoknak a helyzetét, akik a kontinens nyugati felén a bővítés leállítása és a "többsebességes" unió létrehozása, vagyis a "keleti végek" leszakítása mellett érvelnek. Románia és Bulgária csatlakozása - a jelentés tükrében - bizonyosan nem az európai politikai kultúra újabb térnyerését, az erős demokratikus jogállamiságot hozza magával az unió keleti felén. Itt a törvény uralma még várat magára.

Bába Iván, Magyar Hírlap


fidesz.hu