A párizsi újság szerint Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozása Brüsszelben több problémát, mint örömöt okoz, s a jelenlegi 25 tagállam parlamentjei a legnagyobb diszkrécióval hagyják jóvá az Európai Bizottság szeptemberi döntését. Mintha a tagországok kormányfőinek és államfőinek szégyellnivalójuk lenne.

Az alapítók által elképzelt unióban a két alapelvnek, a bővítésnek az egyesülés jegyében és a mélyülésnek párhuzamosan kellene történnie. De az európai dinamizmus két motorja leállt: az európai alkotmányos szerződés tavalyi bukásával Európa politikai modellje kérdőjeleződött meg. A 2004-es tíz új tagállammal és 70 millió állampolgárral való bővítés pedig a nyugat-európai közvélemény szemében elhamarkodott volt - hangsúlyozza a L'Express.

Románia és Bulgária nem teljesítette az uniós csatlakozáshoz megkövetelt kritériumokat a korrupció, a szervezett bűnözés, az igazságügyi rendszer működése, az élelmezési biztonság, a határellenőrzés terén, valamint a 2000 és 2004 között nyújtott 1,9 milliárd eurós támogatás felét nem szakszerűen használták fel - állítja egy tavalyi júniusi európai ellenőrzésre hivatkozva a lap. Párizs és London támogatásával az Európai Bizottság mégis zöld utat adott a belépéshez annak ellenére, hogy az az érvényben lévő szerződés alapján kitolható lett volna 2008 januárjáig - tette hozzá.

Ha Bulgária és Románia nem lesz képes az európai politikát és programokat végrehajtani, és a támogatásokat a szervezett bűnözés használja fel, a bővítés elve szenvedhet csorbát - idézi a lap Charles Grantot, a londoni székhelyű Európai Reform Központ igazgatóját. Ez pedig a többi balkáni ország jövője szempontjából katasztrofális lenne és Európa sem nyerne vele. Csak a jövő fogja megmondani, hogy ilyen körülmények között Románia és Bulgária belépése az unióba nem történelmi hiba-e, de az európaiak Brüsszel iránt érzett bizalma már megromlott ahhoz a viszonyhoz képest, ami az alapító hatok közössége idején volt tapasztalható. Az uniónak - ahogy az a 2006 júniusi csúcstalálkozón megfogalmazódott - figyelembe kell vennie, hogy a bővítés ritmusának tekintettel kell lennie az uniónak az intézményrendszer működése, a pénzügyi források helyzete, valamint a közvélemény által meghatározott befogadási képességére is, mert "jobb egy későbbi bővítés, mint egy elrontott" - írta a L'Express.

MTI - fidesz.hu