Ezt Matti Vanhanen finn miniszterelnök, az EU soros elnöke jelentette be a csúcs első napját záró, csütörtök éjféli brüsszeli sajtóértekezletén. José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke mindehhez hozzátette: ő úgy látja, a bővítés ügyében a tagállamok között egy "új konszenzus" alakult ki, melynek lényege, hogy a bővítést összhangba kell hozni az EU befogadási képességével. Erről azonban részleteket nem mondott.

A sajtóértekezlet egyébként is rendkívül lakonikus volt: a csúcstalálkozón elnöklő Vanhanen felsorolta, hogy eddig milyen témák kerültek napirendre (bel- és igazságügyi együttműködés, bővítés és EU-alkotmány), de döntéseket, eredményeket szinte egyiknél sem mondott. Az imént idézett bővítési kérdésen kívül annyit lehetett megtudni tőle, hogy a tagállamok többsége a lehető legtöbbet meg akarná őrizni a tavaly a franciák és hollandok által elutasított EU-alkotmányból - ám hogy ez lehetséges-e, arra a jövő év első felének soros EU-elnökségét ellátó németeknek kell majd választ adniuk. Barroso pedig egy kérdésre reagálva elárulta, hogy a 25 tagállam vezetői egyöntetűen támogatják a török csatlakozási folyamat ügyében hétfőn a külügyminisztereik által hozott döntést, azaz jóváhagyják a tárgyalási fejezetek egy részének befagyasztását.

Egyébként ha nem is a sajtóértekezleten, azért néhány részlet kiszivárgott az esti tanácskozásokról. Így például a csúcs résztvevői a svéd miniszterelnök szerint jóváhagytak egy csomagtervet az illegális bevándorlás megfékezésére. Ennek három fő eleme a földközi-tengeri térségben lévő EU-országok határellenőrzésének, az ottani légi és vízi járőrszolgálatnak a megerősítése, emellett annak lehetővé tétele, hogy a megfelelő szakképzettségű afrikai munkások legálisan jöhessenek Európába dolgozni, s végül az afrikai országokkal való együttműködés javítása az ottani nyomor megszüntetésére.

Ugyanezen az esti munkaülésen esett szó az igazságügyi és rendőri együttműködést gátló egyöntetű döntéshozatal rendszerének átalakításáról, a "nemzeti vétójogok" feladásáról - de ezt számos tagállam ellenzi, s ezen a téren a mostani vita sem hozott áttörést. Így azután a csúcs zárónyilatkozatában a kiszivárogtatások szerint csak az szerepel majd, hogy a döntéshozatalt javítani kell - ám arról már nem lesz szó, hogy miként, vagy hogy mi legyen a vétójogokkal.

Ami pedig az alkotmányt illeti, nyilvánosságra került, hogy Spanyolország és Luxemburg (azaz az a két ország, amely népszavazáson, nem pedig az egyszerűbb parlamenti úton fogadtatta el az EU alaptörvényét) január végén Madridban tanácskozást szervez az alkotmányt már ratifikált összes állam számára, hogy közösen próbáljanak kiutat keresni a jelenlegi zsákutcás helyzetből.


MTI - fidesz.hu