A megállapodás mindkét ország számára nagy jelentőségű: biztonságosabbá válik Izrael energiaellátása, Törökország pedig tovább növeli központi elosztó-átrakó szerepét az Európa és Ázsia közötti energiaforgalomban. A török energiaügyi miniszter szerint a megvalósíthatósági tanulmány fél éven belül elkészül, utána kezdhetik az építést. A beruházás költségeiről nem szólt, de jelezte, hogy Oroszország és más országok is érdeklődnek a részvétel iránt. Az izraeli leágazással, a földközi-tengeri Askelon kikötőjéig, meghosszabbítanák azt az 550 kilométeres vezetéket, amely már épül Törökország két földközi-tengeri kikötője, Samsun és Ceyhan között. A vezetéken évente 60-70 millió tonna kőolaj szállítását tervezik. Askelonból már van vezeték a vörös-tengeri Eilatba, így dél-ázsiai exportra is lehetőség lesz.

Az orosz olajexport új útvonalakra kerülhet a török és az izraeli vezetékek révén. Oroszország a Fekete-tengeri kikötőkből jelenleg csak a Boszporuszon át, hajón tud kőolajat szállítani a Földközi-tengerre. Évente 150 millió tonna kőolajat visznek a tankhajók ezen a víziuton, és más fejlesztések híján hat-hét éven belül évi 200 millió tonnára nőne ez a mennyiség: az áthaladásra való várakozás és a környzezeti kockázat elviselhetetlen lenne, mondják török szakértők. Ceyhan kikötője maga is mind fontosabb Európa energiaellátásában. Ez a földközi-tengeri kikötő régóta az Észak-Irakból érkező kőolaj fogadó és elosztó terminálja, és a nyáron megnyitották a BTC (Baku-Tbiliszi-Ceyhan) transzkaukázusi olajvezetéket is, amely 3 milliárd dollárba került, és ezzel a világ legdrágább ilyen létesítménye.

A BTC vezeték 1770 kilométeres, a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő Bakuból Oroszország és Irán megkerülésével szállítja az olajat Azerbajdzsánon, a grúziai hegyeken és Törökországon át Ceyhanba. Mostanában napi 430 ezer hordót (159 liter/hordó) továbbítanak rajta, a teljes kapacitása napi 1 millió hordó nyersolaj.

Szakértők szerint a vezeték üzembe helyezése némiképp megváltoztatta a világ nyersolajpiacát, mivel Irán és Oroszország kiiktatásával és a bizonytalan közel-keleti országokat is elkerülve juttat olajat Európának. A világszerte növekvő olajszükségletek, az olaj drágasága és az ellátással kapcsolatos bizonytalanságok újabb és újabb utakra ösztönzik az olajcégeket: az EU-ba törekvő Törökország jelentős energiafolyosóvá lép elő Ázsia és Európa között.

MTI - fidesz.hu