"A mai megállapodás garancia arra, hogy a jövőbeli bővítések is sikeresek lesznek. Nem támasztottunk új feltételeket, az ajtó továbbra is nyitva van" - hangsúlyozta az ülés után Matti Vanhanen finn kormányfő, az Európai Tanács soros elnöke. Egyetértett vele Angela Merkel német kancellár, a következő elnök, és azt mondta: nem érzi, hogy az EU belefásult volna a bővítésbe.

Ez azonban Horvátország kivételével igen hosszú távú ügynek tűnik. A horvátok, bár nagyon szeretnének még a 2009-es európai választások előtt belépni az unióba, igazi biztatást nem kaptak. Igaz, legalább azt elkerülték, hogy a Benelux államok sürgetésére bekerüljön a csúcs záródokumentumába, hogy a következő tag felvétele előtt végre kell hajtani az intézményi reformokat. Az azonban benne maradt a szövegben, hogy a szervezet az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez integrációs képességére, vagyis arra, hogy a bővülés mellett is hatékonyan tudjon működni.

A kormány- és államfők végső áldásukat adták Románia és Bulgária januári csatlakozására, ezt a magyar kormányfő külön üdvözölte. "Azok a határok, amelyek mintegy száz éve kettéosztják a magyar nemzetet, fokozatosan elvesztik valóságos értelmüket, jelentőségük elhalványul" - mondta Gyurcsány Ferenc, hangsúlyozva: "Ami a múltban elromlott, azt nem feltétlen a múlt eszközeivel kell gyógyítani, lehet találni a mában és a holnapban jobban gyógyító medicinákat."

A tanácsülésen Vanhanen a búcsúzó finn elnökség nevében röviden beszámolt kollégáinak az alkotmány kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalásairól. A tagállamok alapvetően egyetértenek azzal, hogy szükség van a reformokra, illetve hogy nem dobhatják szemétkosárba az alkotmányt, és nem kezdhetik elölről a tárgyalásokat. A finn kormányfő szerint a tagállamok többsége lehetőség szerint minél többet meg szeretne őrizni a szövegből, amit 18 tagország, köztük Magyarország, már ratifikált. Németország júniusra szeretne megállapodni az alkotmányozás lezárásának ütemtervéről, lehetőleg úgy, hogy 2008 végére, a francia elnökség idején már elfogadhassák az új dokumentumot. (Ebben az esetben a horvátok felvétele sem szenvedne késedelmet.) Néhány tagállam azonban nem bízik a folyamat gyors lezárhatóságában, ezért külön kezelné az intézményi reformokat, és ez nehezítheti a megegyezést.

Merkel azonban bízik a sikerben. "Nem engedhetünk meg magunknak még egy csalódást" - mondta, és hivatalosan is felkérte a tagországokat: nevezzenek ki kormánybiztosokat a folyamat koordinálására.

A tagállamok egyetértettek abban, hogy szükség van európai bevándorláspolitikára, és támogatták, hogy az afrikai és a mediterrán vizeket közös hadtestek őrizzék a bevándorlóktól. Abban is egyetértettek, hogy szorosabb együttműködésre lenne szükség a bűnüldözésben és a terrorizmus elleni harcban, de végül nem támogatták, hogy ezen a területen szűnjön meg a nemzeti vétó intézménye. A magyar álláspontról egy diplomata elmondta, hogy hazánk általánosságban támogatja ugyan a közösségi módszert, azaz a többségi döntéshozatalt, de az igazságügyben úgy vélik, hogy ennek gyors alkalmazása alkotmányjogi problémákba ütközhet.

Rockenbauer Nóra, Magyar Hírlap


fidesz.hu