A szociális törvény tervezett változtatása szerint - hívta fel a figyelmet egy a területtel foglalkozó a szakember - 2008. január 1-jétől nem lehetne egyszeri belépési díjat szedni, amennyiben ezt mégis megteszi az intézmény, akkor kénytelen lesz lemondani az állami normatíváról.

Az időskorúak bentlakásos intézményeinek "piacára" egyébként jellemző: amikor elmondtuk, hogy a médiától érdeklődünk, sok helyen merev elzárkózás volt a válasz. Olyan is akadt, aki káromkodva azonnal lecsapta a kagylót. A háttérben talán az lehet, hogy az otthonokkal kapcsolatban sorjáznak a rémtörténetek, például arról, mennyire igyekeznek "megkopasztani" a hozzájuk kerülőket, illetve azok családját. Utánajárásunk alapján úgy tűnik, ezeknek helyenként lehet is valami alapja, legalábbis a belépési díj nagyságánál - holott ennek elméletileg van fölső határa. Ezzel együtt akadt olyan otthonvezető, igazgató, aki kötélnek állt, ám kizárólag úgy, hogy sem az ő, sem pedig az intézmény nevét nem írjuk le.

Ahhoz, hogy az időskorúak vagy rászorulók számára elfogadható legyen egy intézmény, ma már mindenképpen széles körű szolgáltatást kell nyújtani. Ebben az egészségügyi ellátás mellett szerepel például a kirándulások szervezése, a saját uszoda vagy kápolna - tájékoztatta lapunkat egyik forrásunk. A többség egyébként kifejezetten a kis létszámú intézményeket részesíti előnyben. Ma elsősorban azok a helyek közkedveltek, ahol külön apartmanokat tudnak kínálni a beköltözők számára.
Egy másik otthonvezető az árakkal kapcsolatban megjegyezte: rendkívül nagy a szórás, pedig az állami normatíva alapján - elméletileg - csak meghatározott összegek kérhetők el egyszeri beköltözési díj címén.

Egy személytől az intézményre megállapított fajlagos juttatás, azaz az állami normatív támogatás - emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetén évi 640 ezer forint/fő - hétszeresét kérheti az otthon, vagyis példánk esetében 4,48 millió forintot. Több helyen ugyanakkor kiskapukat keresnek és az egyszeri belépési díj mellett egy ugyancsak nagy összegű úgynevezett egészségügyi hozzájárulást is elkérnek, amellyel a beköltözés díját akár 10 millió forint fölé is tornászhatják.

Forrásunk azt is elmondta, tudomása van arról, hogy egyes helyeken a nyugdíjas ingatlanára is igényt tartanak, annak ellenére, hogy nem lenne lehetséges. Ilyenkor az otthon egy ingatlanforgalmazó céggel áll kapcsolatban, amely értékesíti a beköltöző lakását, és ebből fizetik a költözés költségeit.

A lapunknak nyilatkozók válaszaiból és internetes keresésünk eredményeként úgy látszik: ma az idősek otthona működtetői a fővárosban jellemzően 4,0-5,5 millió forintot kérnek el beköltözési díjként. Vidéken ez alacsonyabb, 2,5-4,5 millió forint között alakul. Ennek fejében a viszonylag jó lehetőségekkel rendelkező - elsősorban magántulajdonú - otthonok 25-45 négyzetméteres apartmant biztosítanak. A havi rendszeres fizetést mindenhol a nyugdíj 60-80 százalékában határozzák meg. (Az előírások szerint legfeljebb a nyugdíj 80 százalékát lehet elkérni havonta.) Vannak olyan intézmények, amelyek fix összegben határozzák meg a havi ellátási díjat. Egyes otthonok lakrész-igénybevételi lehetőséget is kínálnak - napi elszámolással -, gyűjtésünk szerint ebben az esetben ellátással együtt 3000-5500 forintot kell fizetniük naponta az igénylőknek. Ilyenkor a szoba mérete általában nem éri el a 30 négyzetmétert.


NAPI Online - fidesz.hu