Ez elidegeníti a bevándorolt muzulmánokat a helyi többségtől, de egyúttal ők maguk is többet tehetnének azért, hogy integrálódjanak a társadalom szélesebb rétegéhez - olvasható a tanulmányban.

A faj- és idegengyűlöletet megfigyelő európai központnak ez az első jelentése az unióban élő muzulmánokról. Egy olyan időszakban készült, amikor sokan egyre kritikusabban szemlélik az unióban élő muzulmánokat a terrorizmus miatt, valamint az iszlám világból érkező fokozott mértékű bevándorlásért.

A Muzulmánok az Európai Unióban - diszkrimináció és iszlámellenesség című, 115 oldalas dokumentumban interjúk is szerepelnek, ezek általában fiatal muzulmánokkal készültek, akik úgy érzik, a társadalom peremére sodródtak, annak ellenére, hogy Európában születtek és uniós polgárok.

Egy holland muzulmán nő elmondta például: sokszor szegezték neki a kérdést, hogy mikor tér vissza hazájába. "Rotterdamban születtem, hova térjek vissza?" - válaszolta, rámutatva, hogy az ilyen fájdalmas kérdések miatt is "külföldinek" érzi magát, míg végül is elfogadja, hogy "valahol tényleg külföldi".

Európában 15 millió muzulmán él, ez a második legnagyobb vallási közösség a 25 tagállamból álló unióban.

A különböző tagállamokban készült tucatnyi felmérés és esettanulmány szerint - olvasható a jelentésben - sok muzulmán, különösen a fiatalok társadalmi előrejutását számtalan akadály nehezíti, miközben erősödik bennük a reménytelenség és a kirekesztettség érzete.

Az iszlámellenesség, - amely magában hordozza azt az egyre erősödő tendenciát, hogy a muzulmánokat általában is a csekély terrorista kisebbséggel azonosítsák - összekeveredik a már meglévő idegengyűlölettel, és ez tovább szítja a megkülönböztetést az élet különböző területein - állapították meg a tanulmány szerzői.

Különböző adatok tanúsága szerint a muzulmánok aránytalanul nagy számban élnek rossz, szegényes lakhatási körülmények között, miközben tanulmányi színvonaluk átlag alatti, munkanélküliség arányuk pedig az átlagnál magasabb.

Ezek a rossz körülmények is okolhatók a bevándorlók által lakott franciaországi külvárosi negyedekben, valamint Berlin iskoláiban elkövetett erőszakos cselekményekért.

A jelentés felsorolja a muzulmánokat érő megkülönböztetés számos területét, megemlítve például azt is, hogy a fátylat viselő muzulmán nők nehezebben kapnak munkát.

A szerzők végezetül felszólítják az európai politikusokat, hogy fogadjanak el diszkrimináció-ellenes határozatokat, a rendőrök képzésében kapjon szerepet a sokszínűség, az oktatásban legyenek etnikailag vegyes osztályok, és támogassák azt, hogy a sajtóban legyen kiegyensúlyozott tájékoztatás, a muzulmánok megbélyegzését elkerülendő.


MTI - fidesz.hu