A tanácsadó és könyvvizsgáló cég a tíz főnél többet foglalkoztató vállalatok körében végzett elemzést, amely a bruttó bérek, a munkáltatói járulékok, a jövedelemadók és a munkavállalói járulékok nagyságára terjedt ki.

A felmérés megerősíti, hogy az egy foglalkoztatottra jutó átlagos bérköltség alapján az új EU-tagországok még mindig sokkal olcsóbbak a legtöbb réginél. Litvániában, Szlovákiában, Észtországban és Magyarországon évente tízezer euró alatt van az összeg, de Lett- és Csehországban sem sokkal emelkedik e fölé. Az egyetlen meglepetés az, hogy Lengyelországban a jelek szerint drámaian megdrágult a munkaerő: az átlagos kiadás a cégek bevallása szerint 35 ezer euró körül van, ez majdnem négyszerese a magyar vagy a szlovák és bő háromszorosa a cseh mutatónak. Ezzel Lengyelország már nemcsak Görög-, Spanyolországnál vagy Portugáliánál, hanem Hollandiánál és Ausztriánál is drágábbnak bizonyult, és nem sokkal marad le Írország vagy Nagy-Britannia mögött.

Magyarország szempontjából a felmérésben leginkább a bérköltségek megoszlása figyelemre méltó. Az éves szinten 9949 eurós költségből a munkaadói járulékok 2564, a jövedelemadó 1460, a munkavállalói járulékok pedig további 1058 eurót visznek el. Emiatt a dolgozók mindössze 4867 eurót kapnak kézhez, tehát havonta alig több mint 400-at. Ennél csak az olasz állam farag le több pénzt a fizetésekből: ott a teljes bérköltség alig egyharmada kerül az alkalmazott zsebébe. Ez persze abszolút értékben sokkal több a magyarnál (mintegy 45 ezer euróból 14 ezer). A másik végletet Írország és Ciprus képviseli: e két országban a teljes bérköltségnek jóval kevesebb mint húsz százalékát vonják le különböző címeken. Nagy-Britanniában, Görögországban és a két ibériai államban egyharmad körül van ez az arány, és még a legnagyobb állami újraelosztást megvalósító észak- és nyugat-európai EU-tagországokban is bőven ötven százalék alatt marad.

vg.hu - fidesz.hu