Múlt hónap végéig 161,7 milliárd forintnyi büntetés kiszabásával segítette az idei költségvetést az APEH. Az adóhatóság tájékoztatása szerint az első tizenegy hónapban elvégzett ellenőrzéseik során feltárt, be nem vallott adóösszeg után összesen 96,5 milliárd forint adóbírságot és 61,7 milliárd forint késedelmi pótlékot szabtak ki. Az egyéb adókötelezettségek - így például a számlakiállítással vagy a foglalkoztatási bejelentéssel kapcsolatos teendők - elmulasztása miatt 3,5 milliárd forint mulasztási bírságot állapított meg az APEH.

Az adóhatóság hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához, a pénzbüntetések kiszabásán kívül más szankciókkal is büntetett: cégek tevékenységét függesztette fel, üzletbezárást rendelt el, vagyontárgyakat foglalt le, s büntetőfeljelentéseket tett.

Az adóhivatal szerint továbbra is fokozott ellenőrzésre számíthatnak az új vállalkozások, a székhelyüket gyakran változtató adózók, a tartósan veszteséges cégek, valamint a gyógyszerforgalmazók. Kiemelt adóhatósági "figyelemben" részesülnek ezenkívül az informatikai, elektronikai és távközlési vállalkozások. Az APEH célkeresztjében vannak az autószerelő műhelyek, a hotelek és az építőipari vállalkozások is, amennyiben jövedelmezőségük nem érte el az adóhatósági irányelvekben közzétett 50 százalékos szintet.
Minthogy jelenleg a láncügyletes áfacsalás számít a legdivatosabb visszaélésnek, az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazására, illetve számlázására is. Az adócsalás e formája főként a számítástechnikai alkatrészek és a használt autók forgalmazásánál népszerű. A leglátványosabb változás 2007-ben a vagyonosodási vizsgálatoknál várható: az idei évre várható mintegy 800 ellenőrzés után jövőre tízezer vizsgálatot helyezett kilátásba Veres János pénzügyminiszter. Az APEH tájékoztatása értelmében elsősorban olyan magánszemélyek számíthatnak a revizorok látogatására, akik az adóbevallásukkal nem tudták megfelelően alátámasztani a meggazdagodásukat.
A vagyongyarapodási ellenőrzés során számot kell adni a vizsgált időszakban történt ingatlan- és gépkocsivásárlásokról, valamint az igénybe vett nagyobb értékű szolgáltatásokról, így a luxusutakról is. A vizsgálatnál az adóhatóságnak ugyan nehézkes megfelelően ellenőrizni az adózó induló jövedelmi helyzetét, ha azonban a vizsgált személy arra hivatkozik, hogy vagyonát az ötéves elévülési idő előtt szerezte, akkor állítását hitelesen bizonyítania kell. Az APEH ellenőrizheti a vizsgált személy számlaforgalmát is, ami a legtöbb esetben megfelelően jelzi az életvitelt. A jövedelem eltitkolása esetén nem csupán az adót kell utólag megfizetni, hanem az adóbírságot is, amelynek mértéke a főszabály értelmében az adóhiány 50 százaléka.

Nem éltek vissza erőfölénnyel? Idén nem szabott ki büntetést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) erőfölénnyel való visszaélés miatt - derül ki a GVH lapunknak adott tájékoztatójából. Mihálovits András, a GVH szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az erőfölénnyel való visszaélést igen nehéz bizonyítani, ezért a legtöbb bírság ügye évekig húzódik. A tavaly és az azt megelőző években indított hasonló eljárások nyomán ugyanakkor több mint 1,1 milliárd forintot kellett idén fizetnie a megbüntetett cégeknek. A GVH november végéig összesen 4,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki, a legtöbb büntetést a fogyasztók megtévesztése miatt rótta ki a hivatal. Bírságolt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is. A pénzpiaci büntetések idei listáját a CIB Bank Zrt. vezeti, miközben a legmagasabb bírságot a Magyar Telekom Nyrt., a biztosítási piacon pedig az Union Biztosító Zrt. kapta.

Magyar Nemzet - fidesz.hu