Az államfői tisztséget Gurbanguly Berdimukhammedov miniszterelnök-helyettes tölti be ügyvezetőként a december 26-ig, amíg a legfelsőbb képviseleti szerv megválasztja az új elnököt. Az állami televízióban beolvasott rövid közlemény szerint szívroham vitte el 66 éves korában. Halála miatt hétnapos gyászt rendeltek el. A temetés vasárnap lesz a fővároshoz közeli Kipcsakban álló családi mauzóleumban.

A tekintélyelvű Niyazov huszonegy éve volt a közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaság elnöke, egyben miniszterelnöke. Még legalább 2010-ig ő állt volna az ország - a második legnagyobb földgáztermelő egykori szovjetköztársaság - élén. Erős személyi kultuszt alakított ki maga körül: elnevezett magáról egy kikötőt, egy meteoritot, több katonai alakulatot, magáról és családtagjairól naptári hónapokat, napokat, és számtalan szoborban örökíttette meg magát az ország különböző helyein, és elrendelte, hogy országa lakosai türkménbasinak (minden türkmének atyjának) nevezzék őt.

A helyzet csütörtökön nyugodt volt a fővárosban, mindamellett Niyazov két évtizedes vaskezű kormányzás után bekövetkezett halála egyes megfigyelők szerint olyan aggodalomra ad okot, hogy az országon úrrá lesz a politikai bizonytalanság. Vjacseszlav Nyikonov, a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség által megszólaltatott moszkvai politikai elemző, a Politika nevű kutatóintézet vezetője szerint Türkmenisztánt olyan sokk érte, mint a Szovjetuniót Sztálin halálakor.

A külföldön élő ellenzékiek bejelentették, hogy szándékukban áll két-három napon belül hazatérni. "Egységesnek kell lennünk, hogy ne alakuljon ki anarchia és konfrontáció az országban" - mondta Nourmouhammed Khamanov, a Köztársasági Párt elnöke a RIA-Novosztyinak. A hírügynökség idézte Khudaiberdy Orazovot, a türkmén ellenzék egy másik vezető alakját is, aki azt mondta, az ellenzék vezetői hamarosan összegyűlnek, hogy megbeszéljék, hogyan tovább.

A kormány közleményt tett közzé, miszerint Türkmenisztán kül- és belpolitikája nem változik az elnök halálával, és az ország "betartja minden kötelezettségét és a nemzetközi szerződéseket". Niyazov vezetése alatt az ország szigorúan semleges külpolitikai irányvonalat tett magáévá, visszautasítva a csatlakozást bármely, a Szovjetunió felbomlása után létrejött regionális gazdasági vagy biztonsági szervezethez. Támogatta ugyanakkor az Egyesült Államok afganisztáni politikáját azzal, hogy engedélyezte a koalíciós gépeknek a légtér használatát és az áthaladást a segélyt szállító humanitárius szervezeteknek.

Washingtonban Gordon Johndroe nemzetbiztonsági tanácsadó részvétét fejezte ki, felajánlotta a kétoldalú kapcsolatok javítását, és azt a reményét hangoztatta, hogy az új kormányzat "igazságot szolgáltat" a népnek.

Franciaország nyitásra szólította fel Niyazov politikai örököseit, és a párizsi külügyminisztérium szóvivője szerint elsőként azt a gesztust várja el tőlük, hogy szabadon engedik a politikai foglyokat.

Az Európai Unió finn elnöksége a nemzetközi elveknek megfelelő" utódlást, és politikai váltást vár a türkmén hatóságoktól.

Abdullah Gül török külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Saparmurat Niyazov türkmén elnök halála nem sodorja veszélybe Türkmenisztán stabilitását.

A Kreml alkotmányos hatalomátadást és a destabilizálódás elkerülését reméli. "Arra számítunk, hogy a hatalomátadás törvényes keretek között megy végbe, és biztosítják kapcsolataink folytonosságát" - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

"A türkmén állam klánokra épül, összeütközések lehetségesek... A helyzet teljesen kiszámíthatatlan, sőt el is fajulhat" - vélekedett Konsztantyin Koszacsov, az alsóház külügyi bizottságának vezetője, de azért "színes forradalmak nélküli" demokratizálódásban bizakodott.

Moszkvai politológusok az elnök halálában alkalmat látnak arra, hogy Oroszország szorosabban magához köthesse az "önelszigetelődéséből" kilépő, földgázban gazdag közép-ázsiai országot.

Ha Niyazov halála politikai instabilitást és társadalmi nyugtalanságot idéz elő, akkor fennakadásokra kerülhet sor a Türmkenisztánból a RosUkrEnergo által Ukrajnának küldött szállításokban - írta a Deutsche UFG befektetési bank egy elemzésben. Ebben az esetben Ukrajna a Gazpromnál reklamálhatja a türkmén gáz pótlását, és ez felújíthatja gázvitájukat, ami az európai, így magyarországi gáztranzitot is megszakító, januári orosz csapelzárást kiváltotta.

Mindamellett a - RosUkrEnergótól évi 2,6 milliárd köbméter, 70 százalékban türkmén gázt importáló - magyar Emfesz szóvivője úgy vélte, hogy a szállítások, legalábbis rövid távon, nincsenek veszélyben, mert Türkmenisztánnak továbbra is szüksége lesz pénzre.


MTI - fidesz.hu