James Moody, az észak-carolinai Duke egyetem szociológus professzora a Structure and Dynamics: eJournal of Anthropological and Related Sciences című internetes folyóiratban megállapította: mintegy 4,3 és 6,5 millió közöttire tehető azoknak az amerikaiaknak a száma, akik ismerhettek a legutóbbi háborúkban meghalt, vagy megsebesült honfitársakat. Az áldozatokkal fennállt családi, iskolai vagy munkakapcsolatok Moody szerint igen fontosak abból a szempontból, hogy az emberek vitatkozni kezdjenek: megéri-e háborúzni dollármilliárdok és több ezer emberélet árán.

Az Egyesült Államok lakossága jelenleg már több mint 300 millió. "Hat és fél millió amerikai soknak hangzik - mondta a kutatásban részt nem vevő David Segal szociológus, a marylandi egyetem professzora -, de ez csak a lakosság 2 százaléka, ami alapján nem lehet azt mondani, hogy a nemzet háborúban állna. A lényeg: az amerikai hadsereg háborúzik, de az amerikai társadalom nem. Még Vietnam esetében is mindenki ismert valakit, aki meghalt vagy megsebesült."

Irakban és Afganisztánban 2001 óta összesen több mint 3250 katona halt meg az amerikai hírügynökség adatai szerint, további több mint 22 ezren pedig megsebesültek.

"Vietnam, Korea és a világháborúk szélesebb kiterjedésű és véresebb háborúk voltak, amelyeket egy lényegesen kisebb Amerika vívott meg - mondta John Pike, a GlobalSecurity.org katonai elemzője. "Több mint egymillió amerikai áldozata volt a második világháborúnak, és akkor az Egyesült Államoknak körülbelül 130 millió lakosa volt. A lakosság 77 százalékát érintették az áldozatok."

A vietnami háborúban becslések szerint 58 ezer amerikai halt meg, míg Koreában 33 ezer. Segal arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi harcoló haderők teljes egészében önkéntesekből állnak. A sorozás intézményét 1973-ban szűntették meg, éppen a vietnami háború elleni tömeges tiltakozás hatására. 2003-ban, az iraki inváziót követően vetődött fel újra a sorozás bevezetése, a törvényjavaslatot azonban a képviselőház nagy többséggel leszavazta.

James Brisson őrnagy, a Fort Braggben állomásozó, elitnek számító 82. légi deszant hadosztály helyettes tábori lelkésze azt is lényeges elemnek tartja, hogy a jelenlegi háborúkban harcolók között nagy arányban vannak bevándorlók az orosz vagy vietnami származásúaktól a közép- vagy dél-amerikaiakon át az afrikaiakig, akiknek így kisebb az esélye arra, hogy beilleszkedjenek egy fejlett amerikai társadalmi közegbe. "Nem hiszem, hogy az átlagos, fehér, középosztálybeli amerikai, vagy az átlag afro-amerikai, középosztálybeli tudatában van annak, hogy mennyi a bevándorló a hadseregünkben" - vélekedett a tábori lelkész.


MTI - fidesz.hu