- Az ember figyeli a nyilatkozatokat, az Önök terminológiáját, s azt látja, hogy ami kilencven körül történt, azt már nem nevezik rendszerváltásnak. Még a rendszerváltó kormányt sem tekintik kivételnek.

-A mi négy évünk során sokat mulasztottunk, mert kormányoztunk, és nem politizáltunk. Éppen fordítva, mint a mostani kormány. PR-kommunikációs politizálás zajlik, és semmi más, az ország állapotain ez meg is látszik.

- A The Financial Times Orbán Viktort idézte: a Fidesznek semmilyen eszköze, nincs, amellyel távozásra bírhatja a kormányt. Vagyis azt mondta ki, hogy közjogi eszköz, alkotmányos eszköz nincs, az ellenzék kezében. Hogyan tudják eltávolítani a polgárok a kormányt vagy Gyurcsány Ferencet a hatalomból?

- Sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mint korábban. Nagyon gyorsan beletörődött a társadalom abba, hogy a magyar demokrácia a kezdetektől fogva az elitek egyezkedésén nyugvó, szűk körű kis játszma, és még azokon a területeken sem érezték úgy a polgárok, hogy nekik dolguk lenne a demokrácia működtetése, ahol talán könnyebb lett volna. Például csak a politikai lobbizáshoz, súgáshoz értő szakszervezeti nómenklatúra helyébe nem jött új szellemű szakszervezeti vezetői garnitúra, a szakszervezeti tagság pedig csak papíron van meg, s nem létezik munkavállalói érdekképviselet. És a vállalkozók sem lehetnek sokkal büszkébbek arra, amit elértek, több százezer vállalkozó adja az ország nemzeti jövedelmének a felét, a munkahelyek kétharmadát, és nem tud egy olyan hatékony érdekképviseletet fölépíteni, hogy ne lehessen velük föltörülni a padlót nyilvánosan, ahogy mondjuk ezt megtette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a gazdasági kamaránál tett látogatása alkalmával.

- Tizenhat év sem volt elég ahhoz, hogy a civil érzet, a civil társadalom megerősödjék?

- A kérdésben sok igazság van. Mi ezért próbáltuk ezt a folyamatot újrakezdve, közel vinni az emberekhez a politikát, és szerettük volna azt az érzetet fölkelteni a tömegekben, hogy a sorsuk nemcsak a politikusok kezében van. Megválasztanak négy évre 386 parlamenti képviselőt, aztán a kutya nem ugatja meg őket, azt csinálnak, amit akarnak, hanem igenis nekik van lehetőségük, joguk arra, hogy naponta számon kérjék őket. De nemhogy erősödött volna a demokrácia gyökérzete, hanem pont fordítva, sorvad. Az emberek arra rendezkedtek be, hogy igen, rossz, hazudnak, meglopnak bennünket, a prést a fejünkre teszik, de csak rosszabb ne legyen. Majd túléljük valahogy. És szerintem most tavasszal el fogunk jutni oda, hogy nagyon sok embernek szembe kell néznie azzal, hogy egzisztenciálisan nincs hova hátrálnia. El fogják veszíteni a munkahelyüket, megélhetésüket, ha a munkahelyük megmarad, a jövedelmük drasztikusan csökkenni fog.

- A népszavazást ön stratégiai fontosságú ügynek tartja? Mármint azt, hogy nyilvánítsa ki a társadalom azt az akaratát, hogy bele akar szólni az alapvető kérdésekbe.

- Így van.

- A már említett The Financial Times-idézet úgy állítja föl a helyzetet, hogy gyakorlatilag Gyurcsány Ferenc is és Orbán Viktor is politikai öngyilkosságot hajtott végre. Azt írja, Gyurcsány jövője attól függ, hogy képes lesz-e olyan reformokat véghezvinni, amelyek nem csupán a költségvetési hiány csökkentéséből állnak, de javítják a közszféra működését is. Ellenkező esetben a következő választásokon Gyurcsányt csak úgy fogják emlegetni, mint azt az embert, aki hazudott a költségvetésről, mielőtt megszorításokat vezetett volna be. Kemény szavak.

- Igen, de ez a garnitúra, amelyik most vezeti az országot, pontosabban a közjogi hierarchiájának a csúcsán bitorolja a hatalmat, ennek a látómezejében központi helyen a haszonszerzés áll. De mondhattam volna úgy is: a lopás. Tehát itt semmilyen reform nem szól arról, amirő1 a The Financial Times cikke, hogy hatékonyabb közszolgálati működés lenne a folyamat végén. Egyrészt az általuk földuzzasztott költségvetési hiány kezelésére szolgáló primitív pénzbehajtás, amit reformnak álcáznak, másrészről pedig a haszonszerzés. Ingatlanbiznisz, legyen szó egészségügyről vagy kormányzati negyedről. A mi időszakunkban is fölmerült, hogy nem kéne-e racionalizálni, átgondolni, miként helyezzük el a központi kormányzati apparátust. Amikor ezt felvetettük, akkor hisztériakampány indult például a Néprajzi Múzeum, a valaha volt Kúriaépület kapcsán. Ha a nyilvánosságra hozott tervek szerint a kormányzati negyedet mégis meg fogják csinálni, akkor azért éri meg nekik, mert lehet a kormányzati ingatlanok eladásán keresni, nem legitim, nem tisztességes módon...

- Meg az építésen is...

- Meg az építésen is. És a mindenkori kormány bérleti díj ellenében használhatja majd a saját maga elhelyezésére fölhúzott új negyedet. Ennek a bandának semmi sem számít. Szó sincs itt az egészségügy hatékonyabbá tételéről, le kell rabolni azokat a milliárdokat érő ingatlanokat, amelyek még elérhetők.

- Hogyan lehet ebből a helyzetből kimozdulni? Ha a szocialista párt úgy dönt, hogy Gyurcsányt beáldozza, akkor a Fidesz hajlandó együtt gondolkodni a kormányoldallal?

Mi Gyurcsányt persona non gratának, olyan személynek tekintjük, akivel nincs miről beszélni. Tehát távoznia kell a politikai életből, mert ha ezt nem várjuk el tőle, a demokrácia iránti igényt olyan mélyre helyezzük, hogy az már nem is felel meg a demokráciának. De jobb híján az MSZP-s garnitúrával hajlandók vagyunk bármiről egyezkedni, ami az ország érdekét szolgálja. A szakértői kormány javaslata erről szól, hogy osszuk meg a politikai felelősséget. Természetesen kérjük számon azokon, akik ide juttatták az országot, de a jövőért viselendő politikai felelősséget osszuk meg úgy, hogy ne kelljen az országot most megint néhány hónapos kampányba belehajszolni - tehát ezért nem követelünk előre hozott választást -, miközben egyébként a költségvetés, a pénzügyi helyzet valóban borotvaélen táncol. Legyen annyi önmérséklet ebben a politikai konglomerátumban, hogy most egy rövid időre az ország jövőjét helyezze előtérbe.

Magyar Hírlap - fidesz.hu