Év végi nyilatkozatában Járai Zsigmond arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas adóteher és a bonyolult adórendszer miatt újabb teret nyerhet a szürke-, illetve feketegazdaság.

A jegybank elnöke elmondta: 2005 őszén az MNB szakértői még úgy gondolták, hogy 2006-ban nagy mértékben csökken a pénzromlás üteme, sőt év végére lemegy 2 százalékra vagy az alá. A 2006 eleji áfa-csökkentés valóban jelentősen mérsékelte az inflációt, viszont 2006 szeptemberében az áfa mértéke megemelkedett, ez megfordította a tendenciát, így decemberre már 6 százalék körüli szintre emelkedett az infláció üteme.

"Sajnos 2007 sem lesz jobb év ebből a szempontból. A jövő év első felében, részben az év eleji árdrágulások, hatósági áremelések következtében megugrik az infláció, akár 7-8 százalékot is elérhet, és az üteme várhatóan csak év végére mérséklődik 6 százalék körüli szintre" - mondta Járai Zsigmond.

A jegybankelnök szerint a következő év egyik legnagyobb kihívása monetáris szempontból az lesz, mennyire sikerül megfékezni az inflációs várakozásokat. Ha kedvező tendenciák érvényesülnek, esetleg felerősödnek, akkor 2008 végére újból 3-4 százalék körüli szintre csökkenhet az infláció - mondta Járai Zsigmond. Ha erősödnek az inflációs várakozások, illetve a nemzetközi folyamatok kedvezőtlenül alakulnak, "elképzelhető, hogy kénytelenek leszünk emelni az alapkamatot " - mondta az MNB elnöke.

Véleménye szerint a búcsúzó 2006-os év a forint árfolyama szempontjából is nehéz év volt. "Bár napjainkban erős a forint, év közben erősen hullámzott az árfolyama" - emlékeztetett rá az elnök. A jegybank olyan szinten igyekezett tartani a kamatot, hogy a pénzromlás ütemének mérséklése mellett a forint árfolyamának ingadozását is csökkentse. Járai Zsigmond szerint a forint jelenlegi erős árfolyama jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be.

A jegybank elnöke szerint kétségtelen, hogy a magyar államháztartás konszolidációjának irányába tett lépéseket a befektetők kedvezően fogadták, ami a forint árfolyamában is visszatükröződik. Elmondta: igaz ugyan, hogy az államadósság mértéke magas és a jövőben még valamelyest emelkedik is, a befektetők azonban arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kormány a parlament által elfogadott jövő évi költségvetéssel jelentős lépést tett az államháztartás hiányának mérséklése felé. "Ha a jövő évi költségvetést következetesen betartják, megvalósulhat a 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány" - mondta a jegybank elnöke.

A konvergenciaprogrammal kapcsolatban Járai Zsigmond megjegyezte: a legfőbb gond az, hogy túlságosan is az államháztartási hiány lefaragására koncentrál, a gazdasági növekedés azonban megtorpan, és nincs jele annak, hogy hosszú távon mitől emelkedne a gazdasági növekedés üteme. Emlékeztetett arra, ha a jövő évben emelkednek az adók, a munkára rakódó terhek, nő az állami bürokrácia és az állam újraelosztó szerepe.

Az elnök szerint a konszolidáció szerkezete kifejezetten rossz, a bürokrácia növekedése, a magas adóteher és a bonyolult adórendszer miatt újabb teret nyerhet a szürke-, illetve feketegazdaság. Részben a konvergenciaprogram hatásaként Magyarország lemarad a legjelentősebb versenytársaktól, a visegrádi államoktól a versenyképességet nézve. A monetáris politika ebben a gazdasági helyzetben csak arra helyezheti a hangsúlyt, hogy kordában tartsa az inflációt, és ha kell, akár kamatemeléssel is visszafogja az inflációs várakozásokat - szögezte le Járai Zsigmond.

MTI - fidesz.hu