A Magyar Hírlap online változatában 2007. január 2-án megjelent egy cikk, amely nagyvárosok közszolgáltatási díjait "hasonlította" össze, legalább is ez volt a szándéka.

Forráskritikaként álljon itt két idézet a cikk elejéből:

"... a polgármesteri hivatalok többségében senki sem tudta megmondani, hogyan változnak a díjak...."

" ... a legtöbb helyen azt tanácsolták, keressük meg egyenként a szolgáltatókat. Több szolgáltató honlapján azonban az aktuális árak címszó alatt elavult, például augusztusi frissítésű táblázatot találtunk, már ha volt egyáltalán lista a díjakról."

Tény, hogy a különböző önkormányzatok közüzemi díjainak számítási módja, és tartalma gyökeresen eltér egymástól, ezért összehasonlításuk minden alapot nélkülöz. (Például a szemétszállítás díját van ahol átalányban, van ahol szobaszámra, van ahol edényzetre vetítik.)

Tény, hogy a Magyar Hírlap egyetlen egy számadatot sem közöl, ezért állításait ellenőrizni lehetetlen.

Tény, hogy több közüzemi díj esetén az egyes városokban súlyozni kell a szolgáltatást igénybe vevők számával a díjakat, mert a szimpla átlagolás nagyon megtévesztő számokhoz vezet. (Debrecenben két önkormányzati lakbér van: egy kifejezetten alacsony, és egy piaci, jelentős önkormányzati támogatással. Az alacsony lakbérű lakások aránya 85%, ezért a két díj átlagolása csak súlyozottan értelmes.)

Tény, hogy a különböző városokban a díjakhoz a legváltozatosabb önkormányzati támogatási rendszerek kapcsolódnak, ezért a városlakók tényleges díjfizetése jelentősen eltérhet a hivatalos díjaktól. (Például lakhatási támogatás, 70 éves kor feletti ingyenes szemétszállítási díj, ingyenes tanulóbérlet, lakbértámogatás stb.)

A fentiekből következik, hogy a Hírlapban megjelent cikk állításai és az ezekből levont következtetések értelmetlenek.

Ami biztosan elmondható, hogy Debrecen a megyei jogú városok között a mezőny alsó felében található a vízdíj, és a távhőszolgáltatási díj tekintetében, ha azokkal a városokkal vetjük össze, ahol egyáltalán van értelme az összehasonlításnak.

A debreceni önkormányzat két közszolgáltatás esetén nem emelt árat, négy esetben az infláció alatti mértékben emelt, három esetben az infláció fölött, ezek közül csak a távhőszolgáltatási díj emelése volt jelentős mértékű, a másik két esetben 2%-kal haladta meg az inflációt az áremelés mértéke. Így elmondhatjuk, hogy az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy megvédje a Gyurcsány-csomag hatásaitól a debreceniket.

A városi közműszolgáltató vállalatok eredményét az utolsó fillérig visszafordítjuk a debrecenieket szolgáló fejlesztésekbe és szolgáltatásokba, ahogy ezt a közgyűlési beszámolók is alátámasztják.

Kósa Lajos
fidesz.hu