Az energetikában, az építőiparban megváltozhatnak különböző határértékek, szabványok, új építőanyagok bevezetésére kerülhet sor, de a klímaváltozás feladatokat ró az egészségügyre, s az átlagemberre is, akinek egészen másképp kell felkészülnie a nyári kánikulára - mondta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek.

"Megváltoznak-e napozási szokásaink, kimegyünk-e egyáltalán a napra, hogyan védjük magunkat, a gyerekeket, az időseket?" - vetette fel Bartholy Judit.

A szakember kiemelte, hogy nagyon szerteágazó a feladat, minden szakembernek a saját területén kell megfogalmaznia a lépéseket.

"A meteorológusok éghajlati forgatókönyvekben gondolkodnak és meg tudják mondani, hogy mi valószínűsíthető. A felkészülés pedig össztársadalmi érdek, össztársadalmi feladat" - mondta.

Bartholy Judit annak kapcsán, hogy brit prognózisok szerint az idei lesz az eddigi legmelegebb év, rámutatott arra: szkeptikus a tekintetben, hogy pontos előrejelzést lehet adni egy évre előre, és pláne ilyen erős megfogalmazásban.

Az viszont tény, hogy 1990-től szinte minden év rekord volt, s ilyen értelemben valószínűsíthető, hogy a folyamat folytatódik - tette hozzá.

"Tudjuk, hogy mi van a háttérben - a globális felmelegedés folyamata. Minden modell, minden előrejelzés nagyon jelentősen növekvő széndioxid-koncentrációval számol" - hangsúlyozta.

Mint kifejtette, a felmelegedés globális értéke differenciáltan jelentkezik.

"A fél-, egy-, vagy ötfokos felmelegedés természetesen nem abszolút értékként, nem a Föld egészére értendő egyformán. Lesznek régiók, ahol erőteljesebben jelentkezik, s lesznek olyanok, ahol enyhébb lesz a hatása, vagy akár lehűlés várható" - mondta.

Szavai szerint készültek olyan vizsgálatok, amelyek azt elemezték, hogy az 1 Celsius fokos globális felmelegedés hogyan jelentkezik akár hőmérséklet, akár csapadék tekintetében Magyarországon.

"A Kárpát-medencében egy kicsit fokozottabb mértékű, 1,3-1,4 Celsius fokos felmelegedést jelent. Nem nagyon reménykedhetünk, hogy Magyarország szerencsés lesz, hogy azon régiók között lesz, ahol alig változik a klíma" - mondta Bartholy Judit.

A hároméves kutatási projekt, a VAHAVA (Változás, Hatás és Válaszadás) kapcsán, amelynek alapján a tervek szerint ez év első felében tárgyalja az Országgyűlés a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia koncepcióját, a klímakutató örömét fejezte ki, hogy "Magyarország kezdi komolyan venni" a kérdést, bár véleménye szerint egyelőre "csak a kezdetről és nem valódi lépésekről van szó".

Mint mondta, sok országban már évekkel ezelőtt elfogadták a klímaváltozási stratégiát. Meggyőződése szerint együtt kell dolgozni nemzetközi egyezményeken, amelyek az okot próbálják megszüntetni, csökkenteni igyekeznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

"Ám még ha azonnal tesszük is meg a szükséges lépéseket, ha mindenki megegyezne, és elkezdődne egy nagyon radikális csökkentés, ennek hatása csak évtizedek, de akár egy-két évszázad múlva jelentkezik. Az üvegházhatást kiváltó gázok ugyanis 50-100, de akár 150 vagy 200 évig megmaradnak a légkörben" - tette hozzá.

MTI - fidesz.hu