Nem sokáig marad már a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) Zrt. állami tulajdonban, ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. e heti igazgatósági ülésén dönt a légitársaság tulajdonjogára aspirálók pályázatairól. Ha határozat születik, akár már egy hét múlva aláírhatják a Malév privatizációs szerződését. Ma már senki előtt nem titok, hogy a légitársaság pénzügyi helyzete súlyos, s az eddigi legmagasabb, 2005-ös 8,9 milliárd forintos veszteségét is jelentősen túlszárnyalta tavaly a cég. Egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk úgy nyilatkozott: soha nem látott ütemben folyik a Malév széthordása és - a küszöbönálló privatizáció miatt - a társaságon belüli helyezkedés. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a közelmúltban szándéknyilatkozatot írt alá a Malév jelenlegi menedzsmentje és egy Virgin-szigeteken bejegyzett off-shore cég a hazai flotta négy Bombardier-CRJ gépének eladásáról.

A négy repülőgépet 18 millió dollárért vásárolták évekkel ezelőtt, a Malév mostani könyveiben azonban húszmillió dolláros értéken tartják őket nyilván. A szándéknyilatkozatban az szerepel, hogy gépenként 10,3 millió dollárért kívánják eladni a CRJ-ket. A Magyar Nemzet emellett úgy értesült, hogy 2006. december 22-én adták el a Malév egyik 767-es Boeing repülőgépét. Németh Krisztina, a Malév Zrt. kommunikációs vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy nem tud a négy CRJ eladásáról. Hozzátette: ebben az esetben is csak az új tulajdonos hozzájárulásával lehet majd értékesíteni a gépeket.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó források szerint elgondolkodtató, hogy nem összeférhetetlen-e az a tény, miszerint a Malév privatizációs pályázatait értékelő bizottságban ott ül - szavazati jog nélkül - a légicég jelenlegi vezérigazgatója. Főként akkor, amikor informátorunk szerint a légicéget már 2005-ben csődvédelem alá kellett volna helyezni, vagy el kellett volna kezdeni a társaság felszámolási eljárását. A Magyar Nemzet tudja, a Malévval kapcsolatban egy könyvvizsgálói záradék is készült, amelyben leírták: a céget fel kell számolni, mert a gazdálkodás folytatása nem biztosított.
Ismert, hogy tavaly több értékes üzletágától is megvált a Malév. Az egyik a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló (RÜK) Kft. volt. E céget úgy adták el, hogy 15 évig az öszszes szükséges környezetvédelmi beruházást a Malévnak saját költségén kell felvállalnia. Továbbá kizárólag a már eladott kft.-től vásárolhat üzemanyagot a vállalat Ferihegyen, illetve azon az egyelőre még Malév-tulajdonban lévő kerozin- vezetéken, ami Százhalombattát és a repülőteret összeköti, a kútfejhez 75 éven keresztül térítésmentes hozzáférést biztosít a légicég. Informátorunk szerint e feltételek is azt mutatják, hogy az elmúlt másfél évben a Malévnál előnytelen szerződéseket is kötöttek.

A privatizációs eljárásban már csak az orosz, litván, ír érdekeltségű pályázók maradtak versenyben. A Magyar Nemzet több forrásból is úgy értesült, hogy két olyan pályázó is van, amelyik megtartaná a Malév jelenlegi menedzsmentjét. Valamint arról is szólnak hírek, hogy ha az egyik meg nem nevezett pályázó nyer, akkor a jelenlegi menedzsment tagjai fejenként ötszázalékos tulajdonrészt kaphatnak. Arról is értesült a Magyar Nemzet, hogy bár a közelmúltban személyi változások mentek végbe az ÁPV Zrt. igazgatóságában, a miniszterelnök ezen a héten dönt Hárskuti János, a Budapest Airport (BA) Zrt. volt vezérigazgatójának és Markó Andrea, a Malév-repülőgépek javításával foglalkozó cég, az Aeroplex volt kontrolling- vezetőjének ÁPV-s igazgatósági tagságáról.

Máig nem kapta meg az ÁPV Zrt.-től a Malév pilótáit tömörítő Sky Alliance Magyarország Zrt. az írásos indoklást arról, hogy miért zárták ki a céget a Malév privatizációs pályázatának tárgyalásos eljárásából - nyilatkozta lapunknak adott interjújában Máté Gábor, az igazgatótanács elnöke.
- Mi szerepelt az önök ajánlatában?
- Azt szerettük volna elérni, hogy 3-5 évig a magyar állam ne tudjon kivonulni a Malévből, ugyanis a tulajdonos közrejátszott a légitársaság mostani helyzetének kialakulásában. Ezért elvárható lett volna tőle, hogy segítse a nyertest például az előnytelen szerződések felszámolásában. Egyértelművé vált számunkra, hogy az ÁPV Zrt. mindenképpen szabadulni szeretne a vállalattól. Két ajánlatot tettünk: felvállaltunk egy több mint két és fél milliárd forintos vételárat, és első körben 5,5 milliárd forintos alaptőke-emelést is terveztünk. Emellett 15 százalékos részesedésig dolgozói részvényhez juttattuk volna a Malév-csoport munkavállalóit. Erre egyébként megállapodást is kötöttünk a hat malévos reprezentatív szakszervezettel. Pályázatunkban bemutattuk szakmai partnerünket, aki komoly iparági háttérrel és tapasztalattal rendelkező, nyereséges, európai légitársaság. Ajánlatunkban szerepelt továbbá, hogy a Malév teljes hitelállományát visszafizetjük.
- Pontos képet kaptak a Malév gazdasági helyzetéről?
- Sajnos a társaság valódi helyzetét nem sikerült olyan szinten megismernünk, hogy a fentieken ismertetettnél erősebb ajánlatot tegyünk. Ezért emeltük ki pályázatunkban, hogy a végső vételárat, illetve az alaptőke szükséges mértékét a tárgyalás során az ÁPV-vel mint tulajdonossal közösen szeretnénk meghatározni. Mégpedig akkor, amikor megismerjük a vállalat tényleges pénzügyi helyzetét.
- Számítottak arra, hogy a többi pályázóval szemben nem rúghatnak labdába?
- Nyugodtan ki merjük jelenteni, hogy az eljárás során bennünket jelentős hátrány ért a többi pályázóval szemben. Tekintettel arra, hogy a Sky Alliance Zrt. tulajdonosainak több mint háromnegyede Malév-pilóta, az ÁPV külön szabályokat állított fel számunkra. Nem is volt jogi lehetőségünk a vállalat helyzetét más forrásból értékelni, mint az adatszoba és az információs memorandum alapján, holott a pályázati anyag tartalmazza, hogy ezekért ők semmiféle felelősséget nem vállalnak, és a pályázónak saját kutatásaival meg kell győződni ezen adatok valódiságáról. Nekünk ez a lehetőség eleve ki volt zárva.
- Miért?
- Azért, mert hátrány ért bennünket az adatszoba használatakor is. Amikor itt voltak a külföldi tanácsadóink, két napig nem engedtek be bennünket, annak ellenére, hogy már befizettük az adatszoba használatának díját, ezt igazoltuk.
- Mire hivatkoztak?
- Arra, hogy egy adatszoba működik. De érdekes módon mindenki más be tudott már ekkor jutni. Kérésre, nagyon vonakodva adtak információt. Több esetben üzleti titokra való hivatkozással alapadatokat tartalmazó dokumentumokat nem mutattak meg.
- Hogyan akarták a Malévet feljavítani?
- A tőkeemelés során biztosítottuk volna a többségi magyar tulajdont, illetve annak védelmét. Két éven belül ígértünk nullszaldós eredményt a rendelkezésünkre álló információk alapján, utána pedig csak a növekedés, teljes szerkezetátalakítás, vezetőváltás átalakítása szerepelt elsődleges feladataink között. Jelenleg nem látunk esélyt arra, hogy a magánosítási folyamatba visszakerüljünk, ezért csak drukkolni tudunk, hogy egy olyan társaság kapja meg a vállalatot, amely új piacokat tud hozni és azonnal be tudja tenni azt a pénzt, amire likviditási gondok miatt szükség van. A mi ajánlatunkban semmilyen spekulatív szándék nem volt, annál inkább sem, mivel malévos munkavállalókként elemi érdekünk volt a cég - és ezzel együtt a munkahelyünk - megtartása, feljavítása.

Még nincs döntés ASBK-ügyben. Már 2005-ben sem volt botrányoktól mentes az akkor harmadjára kiírt Malév-privatizáció. Az ÁPV akkor az ASBK Vagyonkezelő Kft.-t sorolta a második helyre a tárgyalásos eljárás során a Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó Air-Bridge Rt.-vel szemben. A cég pert kezdeményezett, amelyben megtámadta a döntést, az eljárás pedig még nem ért véget.

Hunyor Erna - Putsay Gábor, Magyar Nemzet


fidesz.hu