Az Európai Bizottság - még 2006 őszén készített - előrejelzése azzal számolt, hogy a gazdasági növekedés 2006-ban az unióban eléri a 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot szemben a 2005. évi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos értékekkel. A lendület fő mozgatórugóját a hazai kereslet - különösen a beruházások - erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy az EB prognózisa szerint. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Az unió egészét tekintve 2006-2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek segítségével a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75-ről 2008-ig 65,5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.
Az Eurochambers felmérésébe bevont 133 európai régióban található 78 ezer vállalkozás általában a korábbiaknál nagyobb bizalommal tekint 2007-re, sőt már jelentősebb GDP-növekedést is prognosztizálnak, mint ami az Európai Bizottság 2006-os őszi előrejelzéséből kiolvasható volt. A cégek általában a gazdasági fellendülés folytatódását vetítik előre annak ellenére, hogy érzékelik az Egyesült Államok gazdaságának lassulását, amely negatív befolyással lehet az európai folyamatokra is.
A vizsgálatba bevont minden országban a bevételek összességének növekedésére számítanak, kivéve Magyarországot, Lettországot és Romániát, ahol csökkenő trend tapasztalható. Valójában kizárólag Magyarország összbevételei csökkennek csak 2007-ben. A hat gazdasági indikátorból (üzleti bizalom, teljes forgalom, hazai értékesítés, export, foglalkoztatás, befektetés) a 2007-es előrejelzés szerint négy negatív lesz (csak az export és a befektetések nőnek) Magyarországon, ami meglehetősen zord kilátásokat eredményez hazánk számára.
A skandináv országokban szinte teljes foglalkoztatás
A gazdasági folyamatok egészségesebbé válása az elmúlt hónapokban pozitív hatással volt a uniós munkaerőpiacokra is. Ennek a legkézzelfoghatóbb jele, hogy több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, s a mérleg kedvezőbben alakult a korábban lőrejelzetteknél. Ez a trend valószínűleg fennmarad egész 2007 során. Az unió javuló foglalkoztatási állapotáért az olyan nagy gazdaságok, mint Spanyolország illetve Nagy-Britannia, és a közepes gazdaságok (így Dánia, Hollandia, Lengyelország, Svédország) teljesítménye teszi a legtöbbet. Különösen a Dániában alkalmazott "flexicurity" modell tartogat számos érdekességet a Eurochambers tanulmánya szerint. Ez az állami közreműködéssel könnyen alkalmazható és elbocsátható embereket kezelő megoldás a skandináv országban szinte teljes foglalkoztatáshoz vezetett. Az előrejelzés szerint a vizsgált országok között legjobb foglalkoztatási mérleget Ciprus és Észtország fogja elérni az idén, s őket rögtön Dánia követi majd.
Annak ellenére, hogy a tavalyi befektetési tevékenység magasabb szintet ért el, mint ami az előrejelzésekben volt, ez a teljesítmény nem jogosít túlzott 2007-es erősödést feltételező várakozásokra. A kamatok 2006-ban emelkedtek, s valószínűleg ez így lesz idén is. Ez pedig szerte Európában a befektetések visszafogását eredményezheti. A 2004-ben csatlakozott és a régi EU-tagállamok között világos különbség látszik az előbbiek javára. A legerősebb nettó mérlegekkel Cipruson, Észtországban, Lettországban és Lengyelországban lehet találkozni, míg Magyarország és Csehország az EU átlaga alatt teljesít.
MNO - fidesz.hu