A kedd esti Háttér vendége volt Varró László, a MOL Nyrt. vezető közgazdásza, és telefonon kapcsolódott a beszélgetésbe a Magyar Rádió három tudósítója: Moszkvából Nemes Gábor, Berlinből Zentai Péter és Brüsszelből Keleti Miklós.

- Fehéroroszország az eddiginél jóval drágábban kapná az olajat a vele egyébként vámunióban lévő Oroszországtól. A fehéroroszok ezt nem fogadják el, és az országukon áthaladó Barátság kőolajvezetékekben folyó olajra tranzitvámot vetettek ki. Az oroszok meg ezt nem fogadták el, nem fizettek, mire a fehéroroszok a Nyugat felé tartó orosz olajat visszatartották. Erre Moszkvában elzárták a csapokat. Az orosz fővárosba utazott tárgyalni egy fehérorosz küldöttség. Elkezdődtek már a tárgyalások, vagy még mindig váratják a vendégeket?

- Ezt nem lehet tudni. Én nem zárom ki azt sem, hogy folynak valahol a tárgyalások. Tulajdonképpen kétfajta mozit látunk, az egyik, amit a közönségnek csinálnak, és a másik belső használatra - mondta Nemes Gábor. A közönségnek most az oroszok azt mutatják, hogy borzasztó kemények, nem engednek magukkal kukoricázni, sőt, semmi nem érdekli őket, ez tulajdonképpen a legfeltűnőbb. Igazából úgy tűnik, mintha nem érzékelnék, hogy mekkora ijedelmet okoznak mindezzel Nyugaton. Én azt hiszem, hogy a tárgyalások ettől függetlenül folynak, de az is nyilvánvaló, hogy az oroszok most az összes adujukat kijátsszák, leteszik az asztalra. Hiszen végül is az történik, hogy még mindig ők finanszírozzák elég jelentős mértékben a belarusz gazdaságot még így is, hogy fölemelték a gáz árát, hogy exportvámot vetettek ki a Belaruszba szállított olajra, amit egyébként Belarusz azonnal továbbszállít egy kicsit feldolgozva. Tehát ennek ellenére támogatják a belaruszokat, nem annyira, mint eddig, ezt Lukasenko elnök nehezen tudja lenyelni, talán egyáltalán nem tudja lenyelni, mert lehet, hogy ettől összeomlik a belarusz gazdaság, de úgy tűnik, az oroszokat ez most már nem érdekli.

- Fontos helyszín Berlin, mert Németország az Európai Unió soros elnöke, fontos személyek vannak ott, például José Manuel Barroso elnök vagy az Unió energetikai biztosa, és nem mellesleg Németország évi 22 millió tonna olajat vár a most száraz csővezetékeken. Milyen megoldási lehetőségeket látnak ott?

- Németországnak aktuálisan egyeztetnie kell a politikáját, és ez történik most Berlinben a többi uniós tagállammal, és másról sincs szó, mint erről a problémáról - mondta Zentai Péter. Angela Merkel, illetőleg Barroso egyaránt két dolgot mondott. Az egyik az, hogy közös energetikapolitikára van szükség, és mindenáron meg kell szabadulni az egyoldalú országfüggőségtől, értsd Oroszországtól, illetőleg az egyoldalú energiafüggőségtől. Ez azt jelenti, hogy diverzifikálni kell az energiaforrásokat. Ez nem valami újdonság, Németországban ezt a vitát úgy spékelik meg, hogy van egy konszenzus, amit régebben kötött a politikai elit arról, hogy egy bizonyos idő múlva kiszállnak az atomenergiából. Angela Merkel, aki fizikusi képesítéssel bír, a maga részéről ezt demagógiának tartja, bár ezt nem hangoztatja, de ő is tudja, mint sokan mások, hogy az atomenergia valójában a legbiztonságosabb, az egyik leggazdaságosabb energiaforrás, tehát arról nem szabad lemondani. Más kérdés, hogy az olajat nem lehet atomenergiával helyettesíteni, hiszen atomenergiával például nem autózunk. De a lényeg az, hogy ami most történik, komoly, építő jellegű vitát tud elősegíteni az Európai Unión belül és Németországon belül is, ebből a szempontból tulajdonképpen akár hasznos is az, ami most történt.

- A mostani krízis jó néhány európai uniós tagországot érint. Hogy látják a kérdést Brüsszelben, az ott tárgyaló Kóka János gazdasági miniszter is nyilván szóba hozta ezt a témát?

- Brüsszelben a hangnem egyre idegesebb. Általában itt nagyon udvariasan és nagyon mértéktartóan fogalmaznak olyan ügyekben, amelyekben Oroszország is szerepet játszik. Például amikor volt a lengyel-orosz konfliktus a húsügyben, ami mellesleg a mai napig nem oldódott meg, akkor az Unió nagyon diplomatikus volt. Azt mondta a szóvivő - és ilyesmi még nem hangzott el a nyilvánosság előtt -, hogy Oroszország, mint megbízható partner reputációja veszélyben van. Ez egy érdekes megfogalmazás. A magyar gazdasági miniszter levonta a következtetéseket a mostani válságból - mondta Keleti Miklós.

- Mit jelent mindez Magyarország számára? Azt már korábban megtudhattuk, hogy a napi ellátást ez a mostani helyzet nem veszélyezteti, de lehet-e ilyen körülmények között hosszú távon számítani az orosz olajra?

- Kőolajat ma egy modern gazdaságban, így Magyarországon is gyakorlatilag egyetlen egy célra használunk: közlekedési üzemanyagra. Tehát ma Magyarországon nem fűtenek olajjal háztartásokat, eltűntek az olajkályhák, és nincsenek olajtüzelésű erőművek, tehát bezárták azokat a régi olajtüzelésű erőműveket, amiket még a 60-as, 70-es években építettek - mondta Varró László. Ami azért érdekes, mert amíg a villamosenergia-termelésben egy erőműnek a tüzelőanyagát lehet helyettesíteni másfajta erőművel, tehát elég sokfajta erőmű van, és egy villamosenergia-szektorban, hogyha az egyik tüzelőanyag ellátásával problémák vannak, akkor tipikusan jobban terhelik a többi erőművet, és menedzselni tudják a helyzetet. A közlekedéssel ezzel szemben az a helyzet, hogy noha vannak villamosok, meg villamosított vasútvonalak, praktikusan a közlekedésben rövid távon nem lehet helyettesíteni a olajat semmivel. Hosszabb távon ezek lehetségesek. Bioüzemanyagból a célkitűzés körülbelül úgy fordítható le, hogy nagyjából évente egy százalékkal nő a bioüzemanyagoknak a piaci részaránya.

- Most mennyi?

- Most éppen olyan másfél százalék környékén van, az évtized végére el fogja érni a 4,5-5 százalékot. Tehát, hogyha azt a 80 százalékot, amit ma Oroszországból importálunk, a bioüzemanyagokkal próbálnánk kiváltani azon trend alapján, ahogy ma a bioüzemanyagokat fejlesztjük, akkor az az évszázad végére nagyjából sikerülne is. Egyébként az egész közép-európai régió az üzemanyagokból nettó exportőr. Tehát Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia vásárolja az orosz olajat, azt finomítjuk, és üzemanyag formájában exportáljuk tovább Nyugat-Európába. Tehát bőséges kapacitások vannak, bőséges infrastruktúra van, a helyzet műszaki szempontból teljesen menedzselhető.
Azt is meg kell említeni, hogy az az orosz olaj, amit a Barátság kőolajvezeték szállít, az egyébként a kémiai tulajdonsága szempontjából rendkívül kedvezőtlen, nagyon rosszfajta olaj. Olajból több mint ötvenféle van, tehát amikor azt mondjuk, hogy olaj, az olyan, mintha azt mondanám, hogy hús; van bélszín, meg van csirkenyak. Ez az orosz olaj csirkenyak típusú olaj. Azt kell érteni rajta, hogy ahhoz, hogy ebből az orosz olajból a civilizált környezetvédelmi előírásoknak megfelelő üzemanyagot lehessen gyártani, ahhoz rendkívül komplex és rendkívül drága finomítói berendezésekre van szükség. Valójában nem túl sok olyan olajfinomító van, ami föl van szerelve ilyen berendezésekkel.
A régi kommunista időkben, amikor nem volt környezetvédelem, ez nem jelentett problémát, ma Oroszországban az üzemanyag kéntartalmára vonatkozó szabály kétszázszor annyi ként enged meg az üzemanyagban, mint amennyit a magyar. Tehát ahhoz, hogy egy magyar vagy európai típusú környezetvédelmi standardnak megfeleljünk, nagyon drága dolgokat kell csinálni ezzel az orosz olajjal. Tehát, hogyha Oroszország nem exportálja ezt az olajat a Barátság kőolajvezetéken, azt ki lehet juttatni még Oroszországból, meg el lehet adni azt máshol a piacon, de miután nem túl sok finomító van a világon, amelyik ebből a nagyon rossz tulajdonságú olajból civilizált üzemanyagot elő tud előállítani, ezért bizony a közép-európai országok Oroszország számára igen fontos vásárlók.

- Meddig lehet még elég a világban az olajkészlet?

- Jelen pillanatban a dolog úgy néz ki, hogy a világ bizonyított olajkészletei folyamatosan növekednek 25-30 éve. Tehát minden évben az év végén több bizonyított olajkészlet van, mint az év elején, a kitermelés ellenére, mert több új olajkészletet fedezünk fel, illetve a meglévő olajkészletek nagyobb mértékben bővülnek az új technológiák hatására, mint amilyen ütemben kitermeljük őket. Tehát, ha ez a trend fennmarad, akkor soha nem fog elfogyni. Nyilvánvalóan azért véges mennyiségű olaj van a föld alatt, de belátható időn belül nem lesz probléma az olajelfogyással.

Gadácsi János, radio.hu


fidesz.hu