A bizottság azt szeretné elérni, ha 2020-ra 20 százalékkal nőne a hatékonyság, 20 százalékra emelkedne az úgynevezett megújítható energiaforrások aránya, a káros gázok kibocaátása pedig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenne az unióban. Barroso az alacsony széndioxid-kibocsátással működő gazdaság korszakának nevezte azt, aminek megteremtésére szerdán jóváhagyott ambiciózus tervével az Európai Bizottság javaslatot tett. Hangsúlyozta, hogy olyan célkitűzésekről van szó, amelyek hitelesek, elérésük reális.

Barroso rámutatott, hogy a jelenlegi tendenciák mellett az unió energiafüggősége 2030-ra 65 százalékra nőhet a mostani 50 százalékról. Az elmúlt tizenegy évből tízben rekordot döntött a hőmérséklet, az olajárak pedig többszörösére emelkedtek. Mindezekre a problémákra csak egy közös uniós politika adhat megoldást szerinte, amely lehetővé teszi a klímaváltozás elleni harcot, az energiaellátás biztonságának garantálását, illetve versenyképes, kedvező árakkal működő energiapiac működését. Barroso megerősítette, hogy elfogadhatatlan az, ami az elmúlt napokban történt, az orosz olajszállítások leállítása. Az EU-nak cselekednie kell annak érdekében, hogy ugyanez a jövőben ne történhessen meg, mondta.

Andris Piebalgs energiaügyi biztos ugyanezen a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a jövő évtized közepére az EU-ban tucatnyi olyan erőmű létesül, amely a jelenleginél jóval kisebb szennyezőanyag-kibocsátással működik. Megerősítette, hogy Brüsszel szerint a tagállamok nemzeti hatáskörében kell hagyni az atomenergia használatával kapcsolatos döntéseket. Jelenleg az uniós energiatermelés 30 százalékának forrása nukleáris alapanyag.

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos emlékeztetett arra, hogy az EU szeretné elérni, ha az átlaghőmérséklet hosszú távon nem emelkedne két fokkal magasabbra az ipari forradalom előtti szintnél. Erre azonban csak akkor van esély, ha az évszázad közepére az 1990-es szint felére esik vissza a káros anyagok kibocsátása. Az EU ezért nemzetközi partnereire is szeretne nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a kibocsátást a következő évtizedekben jelentős mértékben csökkenteni tudják. Ugyancsak szerdán kiadott tanulmányában a bizottság azt is megállapította, hogy a korábban liberalizált gáz- és árampiacon a verseny még mindig nem teljes az unióban, és további lépésekre van szükség annak kiteljesítéséhez. Neelie Kroes versenyügyi biztos közlése szerint elsősorban a cégegyesülések és szövetségek szigorúbb ellenőrzésére, illetve az állami támogatások alaposabb felügyeletére van szükség.

Az ambiciózusnak tűnő intézkedéscsomagot nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szerdán máris elégtelennek minősítették. Vízióhiányosnak minősítette a javaslatokat a Greenpeace, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint pedig csupán szerény tervekről van szó, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy az EU élharcossá váljék a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelemben.

MTI - fidesz.hu