Az Európai Beruházási Bank brüsszeli központja hangsúlyozta, hogy addig szó sem lehet a moszkvai hitelkérelem megfontolásáról, ameddig Oroszország nem győzte meg a terv valamennyi ellenzőjét, ideértve Lengyelországot és a balti államokat is, a gázvezeték hasznos voltáról.

A Szentpétervár melletti Vyborg és a kelet-németországi Greifswald között tervezett tenger alatti vezetéken nemcsak Németországot, hanem Hollandiát, Franciaországot sőt esetleg Nagy-Britanniát is ellátnák földgázzal.

A vezeték megépítésére létesült konzorcium, amely szoros kapcsolatban áll az orosz állami Gazprommal, Gerhard Schröder volt német kancellár vezetésével kezdte meg működését, annak ellenére, hogy a balti országok, valamint lengyel illetékesek többször is bírálták a tervet, rámutatva arra, hogy megvalósítását követően az európai fogyasztók függőségbe kerülnek Moszkvától.

Kifogást emelt a terv ellen a stockholmi kormány is, arra hivatkozva, hogy a tenger alatti vezeték építése során beláthatatlan környezeti katasztrófát kiváltó balesetek léphetnek fel, és a lefektetett csöveket az oroszok kémfeladatokat ellátó berendezésekkel is felszerelhetik, hogy így helyettesítsék a svéd partok közelében titkos feladatokkal ismételten feltűnő kisméretű tengeralattjárókat.

Az érvek alaposan elbizonytalanították az Európai Beruházási Bank vezetőit az Oroszország által kért egymilliárd euró hitel megadásában, amiből a kiadások közel 30 százalékát akarták fedezni.

Diplomáciai források szerint az Európai Beruházási Bank elutasító döntésében komoly szerepet játszott a Barátság köolajvezeték leállításával kiváltott uniós felháborodás is, amit tetézett az is, hogy Moszkva akadályozza a nyugat-európai cégek betársulását az orosz energiavállalatokba.

inforadio.hu - fidesz.hu