Hangsúlyozta: a két fődíjjal az a céljuk, hogy a magyar filmművészet gerincét képező szerzői filmek mellett a jövőben olyan alkotások is a legrangosabb szakmai elismeréshez juthassanak, amelyeknek alkotói valamely jól meghatározható filmes műfaj - például vígjáték, thriller, melodráma - szabályai szerint készítik filmjeiket. "Ezzel a változtatással szeretnénk ösztönözni, hogy a világban nagy sikereket arató szerzői filmjeink mellett a magyar filmművészetben megerősödjék egy olyan szaktudásra és tehetségre épülő műfaji filmezés is, amely jelentős nézőszámot produkálhat, nem csupán a hazai közönség körében, de a külföldi filmpiacokon is" - fogalmazott a szemletanács elnöke.

Janisch Attila hozzátette: a változtatással a szervezők azt is kifejezik, hogy egyforma szükség van a magyar filmművészet mindkét ágára. "Meg kívánjuk szüntetni a korábbi gyakran színvonaltalan és szakmaiatlan vitát az úgynevezett művészfilmek és közönségfilmek alkotói és nézői között" - jegyezte meg. Az elnök a másik fontos változtatással kapcsolatban elmondta: ezentúl minden évben egy már elhunyt, nemzetközileg is ismert, a magyar filmművészet nagyon fontos alakjának ajánlják a filmszemlét - Hommage á címmel.
Idén Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező előtt tiszteleg a filmszemle. A rendezvény január 30-i első napján a Magyar Nemzeti Galériában életmű kiállítást láthatnak, amelyet Törőcsik Mari színésznő és Berecky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyit meg.

"Fontos, hogy a fiatalok is tudják, hogy mik a gyökerek, kik azok, akiknek az újabb generációk is sokat köszönhet nek" - magyarázta Janisch. A filmszemle másik újdonsága az előzsűri bevezetése a játékfilmes mezőnyben is, az "elképesztő mennyiségű", harminc feletti nevezés miatt. "Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok pénz lett a filmgyártásra, hanem azt, hogy a több éve húzódó projektek egyszer csak összesűrűsödtek, és úgy tűnhet, mintha minden ebben az évben készült volna el. Emellett a külön pályázatokon nyert 1956-os filmek nagy részét is most mutatják be" - magyarázta. Janisch Attila kiemelte: a versenybe az előzsűri döntése alapján remélhetően a legszínvonalasabb filmek kerültek be. Az előzsűri tagjai közül senki nem lesz a szemle játékfilmes főzsűrijének tagja, így azok teljesen új szemmel nézik majd a versenyző alkotásokat.

A 36 játékfilmből 17 került a versenyprogramba, 19-et pedig versenyen kívüli vetítésre javasolt az előzsűri. A dokumentumfilmes mezőnyről szólva az elnök elmondta: azt szeretnék, hogy a játékfilmes grémiumhoz hasonlóan jövőre a dokumentumfilmes zsűri is 5 tagúra bővülne egy vagy két külföldi résztvevő bevonásával, segítve ezzel az alkotások határon túli megismertetését. A 38. Magyar Filmszemlén a 160 induló dokumentumfilmből 40 került a versenyprogramba. A versenybe nem került alkotásokat is levetítik, ez azért hasznos, mert a dokumentumfilmek2a szemlén kívül szinte sehol sem tudnak megmutatkozni, kivéve azt a néhányat, amelyik eljut a televíziókba. A szemlén mindezeken túl 30 kísérleti- és kisjátékfilm került a versenyprogramba.

A zsűri - az előző évekhez hasonlóan - a nyilvános értékeléseket kategóriánként tartja. A külföldi tagok viszont nem tartanak nyilvános értékelést, a díjban van a véleményük. A filmszemle szakmai programjai közül Janisch Attila kiemelte a médiahelyzetről és a médiatörvény elemzéséről szóló beszélgetést, valamint a dokumentumfilm helyzetét értékelő vitát. A 38. Magyar Filmszemle hivatalos megnyitója január 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban lesz, ahol Sándor Pál Noé bárkája című filmjének levetítése után átadják az életmű és a Magyar Mozgókép Mestere díjakat.

MTI - fidesz.hu