Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, volt miniszteri biztos a múlt héten hangoztatott elképzelése, amely szerint minél előbb szükség van egy új atomerőműre, úgy tűnik, komoly visszhangot váltott ki, hiszen a bírálatok is azonnal megérkeztek.

A szakember szerint viszont a helyzet sokkal árnyaltabb annál, semmint, hogy pusztán azt kellene eldönteni, a földgáz és a kőolaj helyettesíthető-e az atomenergiával. (Az Energia Klub kifogásaiban többek között arra hivatkozott, hogy ezt jó néhány esetben nem lehet megtenni.)

Aszódi véleménye szerint ugyanis a legfontosabb lenne markánsan fordítani a nemzeti energiastratégián, amelyben az atomenergiának a jelenleginél nagyobb szerepet kellene szánni. Az ellátáson belül a rendkívül nagy részaránnyal rendelkező gáz súlyát csökkenteni kell: az EU-ban Hollandia után Magyarországon a legmagasabb a primerenergia-felhasználáson belül a földgáz részaránya, de amíg Hollandia nettó exportőr, hazánk a földgáz 80 százalékát külföldről szerzi be, ráadásul egyetlen szállítótól (Oroszország). A 2006. januári gázellátási, illetve az idei januári hasonló olajszállítási válság pedig felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú távon veszélyessé válhat Magyarország túl nagy mértékű és egyoldalú szénhidrogénimport-függősége. Aggályosnak tartja ezért a leselejtezendő régi, drágán termelő fosszilis erőműveink helyére további földgáztüzelésű erőművek létesítését, még akkor is, ha ezek gyorsan, alig másfél év alatt felépíthetőek.

Aszódi Attila szerint sürgősen új atomerőművet kellene felépíteni és a paksival párhuzamosan működtetni. (Tapasztalatok szerint egy 1600-1700 megawatt kapacitású erőmű 3 milliárd eurót emésztene fel és megfelelő előkészületek után akár hat év alatt kivitelezhető lenne.) A lehetséges helyszínnel kapcsolatban úgy véli, hogy Paks kézenfekvő megoldás lenne, hiszen a 80-as évek végi tervekben szerepelt - a jelenlegieken túl - két 1000 megawattos blokk kialakításának lehetősége, így a terület adott lenne, ráadásul itt valószínűleg már a lakossági elfogadottsággal sem lenne sok baj, továbbá a szakértelem, a technológia ismerete is helyben rendelkezésre áll.
Emellett felhívta a figyelmet az építési kapacitások végességére, arra, hogy az atomerőmű-építéssel megbízható társaságok száma korlátozott.

A kormány által létrehozott energiabizottság véleménye alapján még legalább tíz évig várni kellene harmadik generációs reaktorokkal kapcsolatos tapasztalatokra. Aszódi Attila szerint azonban nincs szükség ennyi időre, hiszen a harmaduk generációs erőművek a ma használt második generációsakra épülnek, működtetésük nem jelent forradalmi változást. Mire itthon a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági előtanulmányok elkészülnek és megszületnek a döntések, a már külföldön (Kínában, Japánban, Finnországban) működő erőműveknél felgyülemlik a szükséges mennyiségű tapasztalat, vagyis a közeljövőben meg kellene kezdeni az építés előkészítését.

Az Európai Bizottság napokban publikált véleményében első alkalommal foglal állást egyértelműen a nukleáris energia mellett, s javasolja új atomerőművek építését, többek között alacsony környezetterhelésük miatt. De mit szólnak ehhez a magyarországi zöldek?


NAPI Online - fidesz.hu