A strasbourgi plenáris ülésen lebonyolított szavazás (amelyet az interneten is figyelemmel lehetett kísérni) 450 támogató vokssal zárult eredménye nem számít meglepetésnek, miután Pötteringet saját frakcióján, az EP legnagyobbján kívül a második legnépesebb, a szocialista képviselőcsoport is támogatta - a két vezető frakció voltaképpen már a ciklus kezdetén, 2004 nyarán döntött arról, hogy mostantól ki vezeti az EP-t.

EP-szavazáson most először vettek részt teljes joggal az előző nap beiktatott bolgár és román EP-képviselők.

A német néppárti politikus a spanyol szocialista Josep Borrell Fontellestől veszi át a stafétát a parlamenti ciklus végéig, 2009 júniusáig.

Az elnökségre négy jelölt pályázott: Pöttering mellett jelölt volt a zöldpárti olasz Monica Frassoni, a francia kommunista Francis Wurtz és a független, euroszkeptikus dán Jens-Peter Bonde. Mindeddig valamennyien frakcióvezetőként ténykedtek. Frassoni 145, Wurtz 48, Bonde 46 szavazatot kapott, de ez együttesen sem volt elegendő, hogy megakadályozzák Pöttering megválasztását már az első fordulóban.

Pöttering a huszonhatodik a posztot betöltők sorában, amióta az EP elődje, az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlése 1952-ben megalakult (az önálló EP-nek 12. vezetője). A német kancellár, Angela Merkel pártját, a kereszténydemokrata uniót (CDU) képviselő "euroatya" az első közvetlen EP-képviselőválasztás, 1979 óta tagja az Európai Parlamentnek.

Az EP-elnök feladatai sokrétűek: ellátja a parlamenti plenáris ülések elnökletét, biztosítja az intézmény eljárási szabályzatának betartását, a plenáris ülések megfelelő működését, képviseli a parlamentet fogadva például az érkező állam- és kormányfőket, emellett aláírásával hitelesíti az EU költségvetését és az úgynevezett együttdöntési eljárással elfogadott jogszabályokat.

Pöttering megválasztásával ideiglenesen az EU mindhárom legfontosabb intézménye kereszténydemokrata irányítás alá került. Az EP mellett a tagországok kormányait képviselő, döntéshozó Európai Tanácsot június végéig Merkel, míg az elsősorban végrehajtó szervként működő Európai Bizottságot 2009-ig a volt portugál kormányfő, José Manuel Durao Barroso vezeti.

Ez évtől kezdve az EP-képviselők száma átmenetileg 785-re nőtt. A következő, 2009-es EP-választással ismét a tavalyi szintre, 736-ra csökken majd az EP létszáma. A legkisebbek - Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta - kivételével valamennyi tagország a jelenleginél kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe: Magyarország 24 helyett csak 22-vel rendelkezhet a jövőben.

MTI - fidesz.hu