Ez az első alkalom, hogy Moszkva hivatalosan megerősítette a fegyverügyletet, a korábbi jelentések névtelenül nyilatkozó tisztviselőket szólaltattak meg. Orosz médiajelentések szerint Oroszország és Irán 2005 decemberében írt alá szerződést, amely 29 Tor-M1-es (SA-15 Gauntlet) föld-levegő rakétarendszer szállítását irányozta elő 700 millió dollár értékben. Ivanov nem részletezte, hogy hány rakétarendszert szállítottak le, de egy neve elhallgatását kérő orosz védelmi minisztériumi illetékes közölte, hogy a szerződésben szereplő számnál kevesebbet.

"Oroszország befejezte a Tor-M1-es légvédelmi rakétarendszerek szállítását Iránnak" - mondta Ivanov, hozzátéve, hogy a rövid hatótávolságú korszerű rakétarendszerek exportjával Oroszország nem sértette meg az Irán ellen szankciókat kivető biztonsági tanácsi határozatot. Közölte azt is, hogy Oroszország nyitott az együttműködésre, ha Iránnak szüksége van további védelmi célú fegyverekre.

Az Egyesült Államok és Izrael korábban is bírálta az orosz-iráni fegyverüzletet, mondván, hogy Teherán a szomszédos országok ellen használhatja fel ezeket a rakétarendszereket. Washington felszólította Moszkvát, hogy álljon el a szállítástól, mert Irán bevetheti ezeket a rakétákat repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen.

Az amerikai külügyminisztérium csalódottságát hangoztatta amiatt, hogy megvalósult az ügylet. Tom Casey külügyi szóvivő kedden kijelentette, hogy Washington szerint ez nem megfelelő jelzés az iráni kormány felé, különösen azért nem, mert Irán ENSZ-szankciók hatálya alatt áll atomprogramja miatt, és továbbra is fittyet hány a biztonsági tanácsi határozatokra. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok ellenez mindenféle fegyverszállítást olyan országoknak, amelyek támogatják a terrorizmust, márpedig Irán "a terrorizmus első számú támogatója a világban".


MTI - fidesz.hu