A tárlat huszonkét élettörténeten, a privát történelem látószögén keresztül mutatja be, hogy milyen az élet két ország, két kultúra és két nyelv metszéspontjában - mondta el Aczél Eszter történész-szakmuzeológus.

Az életutakon keresztül megnyilvánuló történelem felöleli a középkortól napjainkig terjedő időszakot. A kiállításon különböző tárgyakon, fényképeken keresztül elevenednek meg az élettörténetek, amelyek egy része politikai vonatkozású - tette hozzá Aczél Eszter.

Látható például Árpád-házi Szent Erzsébet életútja, akit már négyéves korában Eisenachba vittek jövendőbeli férjéhez, avagy Kottaner Ilonáé, aki 1440-ben a Szent Korona elrablásával írta be magát a magyar történelembe.

A németországi magyar évad, az Ungarischer Akzent keretében Berlinben már bemutatott tárlat betekintést nyújt még egyebek mellett Eötvös Loránd, Mechwart András, Heltai Gáspár élettörténetébe, de megelevenedik Kertész Imre, Moholy-Nagy László és az 1970-es évek vendégmunkásainak sorsa is - sorolta a szakember.

A múzeum összegzése a két ország kapcsolatának történetét vázolva felidézi: az újkori történelemben sokak a másik országban igyekeztek megtalálni boldogulásukat. A 19. század utolsó harmadában, az Osztrák-Magyar Monarchia engedte lehetőségek vonzerejétől csábítva sok németajkú vállalkozó érkezett az országba, míg a német egyetemeken több magyar tudós is tanult.

A 20. század viharos történelme számos életútra rányomta bélyegét, a zsidóüldözésektől kezdve az 1956-os forradalmon át a NDK-s polgárok 1989-es határátlépéséig.

A március 18-ig látható kiállításon egy film kapcsán azt is megtudhatják az érdeklődők, mit gondolnak a németek rólunk, s hogyan látjuk őket mi.

A tárlatot Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára nyitja meg pénteken.

MTI - fidesz.hu