Az erdélyi napilap azzal kapcsolatosan írt kommentárt, hogy Chisinauba látogatott Traian Basescu román államfő. Vlagyimir Voronyin moldovai államfővel megállapodott arról, hogy Románia két új konzulátust nyit a Moldovai Köztársaságban. A román államfő Bukarest segítségét ígérte azoknak a moldovai állampolgároknak, akik Románia európai uniós csatlakozása után csak vízummal léphetik át a határt. Basescut Nagy-Románia határainak visszaállítását követelő tömeg fogadta.

A Krónika cikkírója ez utóbbi momentumot tartotta figyelemre méltónak. "Képzeljük el, milyen reakciót váltana ki nacionalista román körökben, ha Sólyom László február 13-án esedékes kolozsvári látogatásán erdélyi magyarok egy csoportja "Vesszen Trianon!" vagy "Éljen Nagy-Magyarország!" skandálások közepette köszöntené a köztársasági elnököt. Ehhez képest Traian Basescut "Éljen Nagy-Románia!", "Le a Ribbentrop-Molotov-paktummal!" jelszavakat hangoztató románok éljenezték tegnap a moldovai fővárosban" - írja a szerző, megállapítva: a Pruton túli "testvérnemzet" tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását Bukarestben persze senki sem fogja szóvá tenni, legfeljebb a hatalmon lévő chisinaui kommunisták vonják össze a szemöldöküket.

Bukarest és Budapest rendszerváltás utáni nemzetállami törekvései persze markánsan eltérnek egymástól, még akkor is, ha egy ideje a román és a magyar hatóságok egyaránt az európai integrációban remélik megvalósulni nemzetük békés újraegyesítését - olvasható a kommentárban. Szerinte a magyar kormány nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről (BBTE) eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult - fűzi hozzá.

Románia ugyanakkor percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei - írja a lap. Ennek beszédes példáját látja a kommentátor, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt. Azt is figyelemre méltónak tartja, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Voronyin elnököt a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. "Számoljunk csak utána, hány évet kellett várnunk, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus" - írja végezetül az írás szerzője.

A mai Moldovai Köztársaság lényegében az egykori Beszarábia területét foglalja magában, amelyet a Szovjetunió a náci Németországgal kötött paktum révén 1940-ben leválasztott Romániáról. A Szovjetunió széthullása után Moldova függetlenné vált. A romániai rendszerváltás után Bukarestben felmerült a "nemzeti újraegyesítés" lehetősége.

MTI - fidesz.hu