Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz a jövő héten a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről kizárt két oktató ügyében - jelentette be Kozma József, az országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke szerdán Budapesten.

"Az Európa Tanácsnak elfogadott, Románia által is aláírt egyezményei vannak, többek közt az anyanyelvi, kisebbségi nyelven folyó képzés biztosításáról, alapszinten, középszinten és felsőoktatás szintjén is. Éppen ezért kezdeményezzük azt, hogy minél több támogatót szerezzünk Strasbourgban ahhoz - meghatározó, befolyásos nemzetek részéről is - , hogy alapvető emberi jogok érvényesülhessenek, és ezen belül a magyar kisebbségnek az a joga, hogy anyanyelvén tanulhasson felsőfokú szinten is" - hangsúlyozta Kozma József.

A parlamenti bizottság elnöksége az Országházban fogadta a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust. A megbeszélésen jelen volt a köztársasági elnöki hivatalának, a parlament külügyi hivatalának és a külügyminisztériumnak a képviselője is.

Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: az összes parlamenti politikai erő támogatja a két kolozsvári oktatót, Hantz Pétert és Kovács Lehelt és elvárják, hogy a tanárok megfelelő eljárás után "teljes rehabilitációban részesüljenek".

A képviselő rámutatott, hogy a magyar oktatási és kulturális, valamint a külügyminiszter is írt levelet román kollégájának az ügyben, választ azonban még nem kaptak.

Németh Zsolt szerint a következő hónapokban több olyan magasszintű kétoldalú találkozó lesz Magyarország és Románia között, ahol szóba kerülhet az erdélyi magyarok anyanyelvi felsőoktatásának kérdése.

Az ellenzéki politikus egyúttal kiemelte, hogy szerinte legalább hét magyar nyelvű felsőoktatási intézményre lenne szükség Romániában, a magyarság arányának megfelelően.

"Nem a magyar állam dolga hét erdélyi egyetemnek a működtetése. (...) A román államnak a kötelessége, mert a másfél millió erdélyi magyar román állampolgár és ha ők élvezik a jogegyenlőséget, akkor a román állampolgárokkal azonos elbírálás alatt biztosítani kell az ő felsőoktatási lehetőségeiket" - mondta Németh Zsolt az MTI-nek.

Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke rámutatott: amíg Romániában a magyarság aránya 6,6 százalék, addig a felsőoktatási intézményekben mindössze 4,4 százaléka magyar a hallgatóknak.

A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szenátusa december közepén menesztette Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust. Ezt megelőzően november 22-én a később kizárt oktatók több magyar nyelvű táblát szereltek fel az intézmény épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben határozatot hozott az egyetem, de ennek a mai napig nem szereztek érvényt. A feliratok között szerepelt például a "Tilos a dohányzás", vagy a "Magyar Irodalomelméleti Tanszék". A két adjunktus kizárása után több egyetemi oktató és két magyar rektor-helyettes is lemondott a tisztségéről tiltakozásul.

A magyar országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága elítélte az egyetem döntését. Emellett az oktatási és tudományos bizottság egyhangú szolidaritásáról biztosította az elbocsátott oktatókat.

Az Európai Parlament (EP) magyar képviselői közös nyílt levélben megdöbbenésüknek és felháborodásuknak adtak hangot a kizárás miatt. A huszonnégy magyar EP-képviselő felszólította a Babes-Bolyai-Egyetem szenátusát, hogy hajtsa végre saját határozatát a többnyelvűségről.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság 2005 júniusában alakult, célja a magyar felsőoktatás megvalósítása Romániában. A szervezet elnöke Bodó Barna, alelnökei Hantz Péter és Kovács Lehel.

MTI - fidesz.hu