Cartert a közelmúltban több befolyásos amerikai zsidó szervezet támadta, amiért legutóbbi "Palesztina - békét, ne apartheidet" című könyvében Izrael ciszjordániai politikáját az egykori dél-afrikai apartheidnél is rosszabbnak minősítette. Abraham Foxman, az antiszemitizmus ellen küzdő Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezetője azzal vádolta meg Cartert, hogy antiszemita hangot ütött meg.
Jimmy Carter - akinek a nevéhez fűződik az Izrael és Egyiptom közötti 1979-es békemegállapodás és az ahhoz vezető Camp David-i egyeztetéssorozat - csütörtöki cikkében kifejtette: az őt ért támadások közepette elsikkad könyvének két legfontosabb üzenete. Az egyik az, hogy hat évi szünet után fel kell újítani a közel-keleti békeegyeztetéseket, és erre most, kétpárti alapon jó esély kínálkozik. A másik üzenet: "meg kell állítani a palesztinok tragikus üldöztetését".
Az Egyesült Államok 39. elnöke, a Nobel-békedíj kitüntetettje leszögezte: nem Izrael-ellenes. Ellenkezőleg, azt szeretné, ha Izrael békés nemzetként harmóniában élne szomszédaival. Hozzátette: a közel-keleti béke alapja csak Izrael teljes elismerése lehet úgy, hogy Izrael visszavonul a nemzetközileg elismert határai mögé. Ez nincs ellentétben a hivatalos amerikai külpolitikával.
"Egyértelmű tény, hogy Izrael soha sem fog békét találni addig, amíg nem határozza el, hogy kivonul a szomszédos megszállt területekről, és megengedi a palesztinoknak, hogy alapvető emberi és politikai jogaikat gyakorolhassák" - szögezte le Carter.
A volt amerikai elnök szerint az arab földek átadása a békéért cserébe több évtizede elfogadható az izraeliek többsége számára, ellenzi azonban a konzervatívabb vezetők egy kisebbsége, amelyet "sajnos az amerikai zsidó közösség hangadóinak legtöbbje támogat".
Carter szerint eljött az ideje annak, hogy a Demokrata Párt, - amelyet a kormányoldal azzal vádol, hogy nincsen életképes alternatívája például az iraki válság megoldására - tisztázza politikáját a szélesebb Közel-Kelettel tekintetében.
Jimmy Carter szerint az iraki politika alternatíváit tavaly elkészítő kétpárti szakértői bizottság javaslata jó kiinduló alap a kormány és ellenzék közötti összhang kialakításához. A volt amerikai elnök szerint a Demokrata Pártnak el kell szánnia magát arra, hogy érdemi tárgyalásokat kezdeményez a palesztin kérdésről.
Carter - aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai közvélemény az Izrael-barát véleményeken kívül nemigen hall más nézetet a Közel-Keletről - az Iránnal és Szíriával folytatandó párbeszéd lehetőségét is felvetette, és azt szorgalmazta, a washingtoni kongresszus küldjön saját delegációt Ciszjordániába és Gázába, ugyanis "a megszállt területek helyzete döntő tényező lesz".
MTI - fidesz.hu