A vitában a főváros tulajdonában lévő tizenhárom kőszínházról van szó, ezekből hat költségvetési intézményként működik, a Katona József Színház, a Vígszínház, az Operettszínház, a Radnóti Színház, a Bábszínház és a Kolibri Színház - mesélt az előzményekről Márta István, az Új Színház igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A színházigazgató közölte: hét színház közhasznú társasági formában működik, száz százalékos fővárosi tulajdonnal. Ilyen a Vidámszínpad, az Új Színpad, a Trafó, a Thália Színház, a Mikroszkóp Színpad, a József Attila Színház és a Madách Színház, az Örkény Színházzal együtt.

Márta István elmondta: 2005-ben ez a 13 színház 8,6 milliárd forintból működött. Ebből a központi költségvetés 3,6 milliárd forintot adott, a fővárosi támogatás 2,1 milliárd forint volt, 2,9 milliárd forintot pedig a színházak saját bevétele biztosított.

- Ha ebből a főváros 1-1,5 milliárd forintot el akar venni, akkor az a fővárosi támogatás 70 százalékos csökkentését jelenti. Ha ez megtörténik, akkor bizony be kell zárni a budapesti színházakat, méghozzá mindegyiket. Május-június után semmire nem jutna pénz, ami nonszensz és abszurd - hangsúlyozta az Új Színpad igazgatója.

Márta István szerint a jegyárak emeléséből legfeljebb 100-150 millió forint pluszbevételt lehet előteremteni, mert tíz-húsz százalékos drágulásnál nem viselne el többet a közönség. A színházigazgató hozzátette: sok igazgató próbálja bizonyítani, hogy ez a fajta finanszírozási ellehetetlenülés színházak bezárásához vezet Budapesten.

MNO - fidesz.hu