"Ha még tíz határozatot fogadnak is el, annak semmiféle hatása nem lesz az iráni gazdaságra és politikára" - hangsúlyozta az iráni végrehajtó hatalom feje. Ahmadinezsád idézte Ali Hamenei ajatollahot, Irán vallási és politikai vezetőjét, aki arra figyelmeztetett, hogy "Irán egyetlen hivatalos képviselőjének sincs joga meghátrálni" az iráni atomprogram körül kialakult helyzetben. Az iráni elnök a hazai közvélemény növekvő elégedetlenségével kénytelen szembenézni a BT-határozat elfogadása és azóta, hogy követői vereséget szenvedtek a decemberi önkormányzati választásokon. Bírálói szerint beszédei fokozták a feszültséget a Nyugattal.
Az ENSZ BT 2006. december 23-án határozatot fogadott el az Irán elleni büntetőintézkedésekről, miután az nem hagyott fel urándúsítási munkálataival. Iráni hivatalos tényezők keményen reagáltak a világszervezet határozatára, kifejezve országuk szándékát, hogy "a korábbinál még eltökéltebben" folytassa a nukleáris tevékenységet. Az atomprogrammal kapcsolatos iráni politika változatlanságát hangsúlyozta vasárnap Mohammad Ali Hoszeini teheráni külügyi szóvivő is, kinyilvánítva, hogy az iráni külügyminisztérium elveti moratórium bevezetését az urándúsításra. A szóvivő szerint ez Irán számára elfogadhatatlan, mert "nélkülöz mindenfajta logikai vagy jogi alapot".
Hoszeini teheráni sajtóértekezletén azt is közölte: Irán fontolóra veszi tárgyalások folytatását az Egyesült Államokkal regionális kérdésekről, amennyiben ilyen értelmű megkeresés érkezik hozzá Washingtonból. Bírálattal illette viszont a minap nyilvánosságra hozott új amerikai stratégiát Irakban, mondván, hogy az "növeli a feszültséget" mind az adott országban, mind a térség egészében. Közölte azt is, hogy Teherán nem látja szükségét közvetlen kapcsolatfelvételnek az Egyesült Államokkal az észak-iraki Erbílben működő iráni konzulátus amerikai katonák által elhurcolt munkatársai ügyében, amelyet, mint mondta, iraki illetékesek vizsgálnak.
Mohszen Rezai, a legfelsőbb iráni politikai döntőbírói testület titkára, amelyet Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő irányít, a Dubajban megjelenő, al-Bajan című kormánylapban azt állította, hogy az Egyesült Államok lázadást készül szítani Iránban, s hogy a két ország közötti összeütközés elkerülhetetlen. George Bush amerikai elnök "Iránnal szemben ellenséges stratégiát követ (...). A következő két hónapban az egész világ előtt nyilvánvalóvá válik ez a stratégia" - mondta a lapnak Rezai, aki az 1980-88-as iraki-iráni háborúban a forradalmi gárdisták parancsnoka volt. A teheráni illetékes szerint Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Iránnal szemben elrendelt gazdasági blokádot egy kormányellenes felkelés szítására fogja felhasználni. Támogatást fog nyújtani iráni ellenzéki mozgalmaknak, akciókat kezdeményez Iránon belül, és kampányt indít egy "vallásháború" kirobbantása érdekében. Rezai nem zárta ki esetleges amerikai rakétatámadások lehetőségét sem iráni nukleáris létesítmények ellen.
Ali Laridzsáni iráni nukleáris főtárgyaló szombaton úgy nyilatkozott, hogy az iráni fegyveres erők készen állnak szembeszállni minden, az ország nukleáris létesítményei ellen irányuló fenyegetéssel szemben. Újabb rakétakísérleteket hajt végre Irán egy vasárnap kezdődő háromnapos hadgyakorlat keretében - jelentette vasárnap a teheráni állami televízió. Ez lesz az első rakétakísérlet azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa decemberben büntetőintézkedéseket rendelt el Iránnal szemben, annak atomprogramja miatt.
A Forradalmi Gárda alakulatai fognak gyakorlatozni Garemszár település térségben, a fővárostól, Teherántól 100 kilométernyire délkeletre, a Kavír-sivatag peremén. A manőver alatt a Zelzal és a Fadzsr rakétacsaládhoz tartozó rövid hatótávolságú rakétákat is kipróbálnak. Utoljára két hónapja hajtott végre hadgyakorlatot az iráni hadsereg. Akkor egy - akár izraeli célpontokat is elérő - Sahab-3 típusú rakétát teszteltek.
MTI - fidesz.hu