fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Bevezethetik a kötelező magán-egészségbiztosítást
2007. január 23., 07:55
A nagyon drága műtéteket és kezeléseket, valamint az alapellátásokat, szűrővizsgálatokat, a terhesgondozást a jövőben is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizetné, az ezen kívül eső hagyományos orvosi ellátásra mindenkinek magánbiztosítást kellene kötni - áll az Államreform-bizottság által készített munkaanyagban, amelyet többek között Mihályi Péter, Bokros Lajos és Molnár Lajos készített.

Megjelent a hazai több-biztosítós modellről szóló tervezet. A munkát Mihályi Péter közgazdász, az Államreform-bizottság tagja vezette, közreműködött Molnár Lajos egészségügyi miniszter, valamint Antal László, Bauer Tamás, Bokros Lajos, Csillag István és Surányi György közgazdász is.

A tanulmány a tárca által január 25-26-ra szervezett Egészségbiztosítási reform 2007-2009 című konferencia honlapján jelent meg.

Magyarországon ma minden orvosi ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet a beszedett járulékokból. A több-biztosítós modellben az állampolgár bizonyos ellátásokra köthetne biztosítást magánbiztosítóval is. A biztosítók a velük szerződött kórházakban végzett ellátásokat fizetnék, ha az állampolgár megbetegszik.

Az Államreform-bizottság tervezete szerint az állami biztosító fizetné például a tüdőszűrést, az AIDS-szűrést, a vérellátást, a bőr- és nemibeteg-gondozást, a szenvedélybetegek gondozását, a terhesgondozást, az iskolaorvosi ellátást vagy a védőoltások beadását. Szintén állami finanszírozásban maradnának a nagyon költséges kezelések és műtétek, így a rák gyógyításánál alkalmazott sugárterápia és kemoterápia, a koraszülött-ellátás bonyolultabb esetei vagy a járóbeteg ellátásában használatos legdrágább gyógyszerek. Azt, hogy pontosan mi is tartozzon az állam által finanszírozott ellátások körébe, évente határoznák meg.

A munkaanyag szerint ami ezeken kívül esik, arra lehet majd magánbiztosítóval szerződést kötni. Ide tartozik a "normális" orvosi ellátások többsége, amelyeket a legnagyobb számban végeznek, ám ezek egyedi költsége nem túl magas. A tanulmány szerint ez a gyógyítókiadások 60-65 százalékát jelenti.

A magánbiztosítás tehát az egyszerűbb diagnosztikai vizsgálatokra, a szakorvosi konzultációra, a kisebb sebészeti és műtéti beavatkozásokra vonatkozna, de ebbe a körbe tartozik a gyógyfürdős kezelés vagy az esztétikai korrekciós műtétek is. Ez a potyautasok, azaz az egészségbiztosítási járulékot nem fizetők kiszűrésére is alkalmas lenne. A (kötelező) biztosítás befizetését ugyanis a beteg egy a magánbiztosítója által kiadott kártyával igazolná. Akinek nem lesz ilyen igazolása, attól a kórházban adott esetben megtagadhatják a nem életmentő beavatkozást.

A rendszer bírálói szerint azonban az egybiztosítós modell alkalmasabb a költségek fékentartására (ez Magyarországon eddig nem sikerült). Több közgazdász szerint a több-biztosítós modell azonban más országokban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a költségek nem csökkentek, és az ellátás sem javult jelentősen. Kétségtelen, hogy ma egyre többet hallani arról, hogy több országban fontolják meg a lassú visszaoldalazást az állami biztosító felé.

MNO - fidesz.hu