Luxusadót tavaly óta kell fizetni a százmillió forintnál értékesebb lakások és lakóépületek után, de csak akkor, ha a tulajdonos magánszemély. Adóként a százmillió forint feletti rész fél százaléka fizetendő ki, ami jóval alacsonyabb, mint a tervezett egységes ingatlanadó megfelelő mértéke. A 2008-ban bevezetendő új közteher ugyanis a százmillió forintnál magasabb sávban már másfél százalékos adómértéket vetít előre. Valószínűnek tűnik, hogy jövőre meg is szűnik a luxusadó, s a helyét a progresszív ingatlanadó váltja fel.

E mögött azonban nem csak az "egységesítés" szándéka húzódik meg. Általános vélemény, hogy a luxusadó korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit jól mutat, hogy az új teherből befolyt összeg ugyancsak a remélt egymilliárd forint alatt maradt. Maga a kormány sem tekinti sikertörténetnek a luxusadó utóbbi egy évét, ami szerinte részben arra vezethető vissza, hogy az adó gazdasági társaságokra nem vonatkozik, holott sok értékes ingatlan cégek tulajdonát képezi.

Azonban nem ez az egyetlen akadály: a kisebb települések közül többen meg sem alkották az adó beszedéséhez szükséges rendeletet, s övezeteket sem alakítottak ki. Az épületek egy-egy négyzetméterének értékét meghatározni hivatott övezetek ugyanakkor Budapesten is komoly vitát váltottak ki. Mint tavaly nyáron megírtuk, a 15 fővárosi övezet kiterjedése sokszor köszönő viszonyban sincs a realitásokkal: egyes környékeket alaptalanul fel-, másokat pedig - szintén ok nélkül - leminősít a szabályozás. Politikai szál is fonódott a besorolások szövevényébe: a Gyurcsány Ferenc otthonául szolgáló Apró-villa a Szemlőhegy utcának éppen arra a részére "került", amely a rózsadombi viszonyokhoz képest meglepően alacsony minősítést kapott.

Magyar Nemzet

fidesz.hu