A Jediót Ahronót című napilap a Dahaf közvélemény-kutató intézet felmérését ismertette, amely szerint a megkérdezettek 71 százaléka úgy vélte, Kacavnak azonnal le kellene mondania, míg 29 százalékuk szerint most még nem kellene ezt megtennie (a hibahatár 4,4 százalék volt). Egy másik napilapban, a Maarivban megjelent, a Teleszeker intézet által elvégzett szonda szerint a válaszadók 66,7 százaléka gondolta úgy, hogy az államfőnek le kellene mondania, míg ezzel ellenkező véleményt 20,9 százalékuk hangoztatott (2,5 százalék nem adott választ).

Kacav szerdán hivatalából való ideiglenes felfüggesztését kérte az izraeli parlamenttől, egy nappal azután, hogy az izraeli főügyész közölte, vádat akar emelni ellene. Az illetékes parlamenti bizottság csütörtökön megkezdte a vitát az államfő folyamodványáról. Izraeli sajtójelentések szerint a bizottság csekély többséggel eleget fog tenni Kacav kérésének.

Ideiglenes visszavonulásával Kacav elébe megy számos izraeli közszereplő követeléseinek, akik szerint le kellene mondania hivataláról. Erre szólította fel az államfőt Ehud Olmert miniszterelnök, több miniszter és a kneszet több mint 30 képviselője (az összesen 120-ból). Kacav szerdán azt mondta, hogy "utolsó leheletéig" harcolni fog igazáért, s amíg teheti, hivatalában marad, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Ám ha Menahém Mazuz főügyész mégis a vádemelés mellett dönt - hangsúlyozta Kacav -, ő azonnal benyújtja lemondását. A vádemelés ugyanis megfosztaná őt mentelmi jogától.

A 61 éves izraeli államfőt, akinek hivatali ideje idén júliusban jár le, 16 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik, ha egy vádemelés esetén a súlyos vádak bizonyítást nyernek. Ha Kacav idő előtt távozna hivatalából, ideiglenesen Dalia Icik parlamenti elnök lépne a helyébe, míg a parlament nem döntene Kacav utódjának személyéről. A vádemeléshez háromnegyedes parlamenti többségre van szükség, és megfigyelők szerint ezt a többséget igen nehéz lenne a vádemelési eljárást szorgalmazóknak biztosítaniuk.


MTI - fidesz.hu