A vasutasok egyik kórháza panorámás budai ingatlanon fekszik, a másikat korábban éppen Molnár Lajos vezette az SZDSZ-es Kóka János miniszter megbízásából, miután eltávolították a Szent István-kórház éléről a Fővárosi Közgyűlés fideszes és szocialista képviselőinek összefogásával. Molnár emlékezetes költségcsökkentő intézkedése a MÁV-kórházban az volt, hogy az egyszer már elhasznált műtéti eszközöket sterilizáltatta az újrahasznosítás érdekében.

Molnár Lajos miniszterként kilenc hónap alatt csak zűrzavart és káoszt teremtett az egészségügyben, tevékenységét ma már az SZDSZ-es "kemény mag" mellett csupán a liberálisokkal egy követ fújó Gyurcsány Ferenc támogatja.
Az egészségügyi reform népszerűsítésében egy fiatal doktornő, Horváth Ágnes államtitkár jár az élen, aki csekély szakmai tapasztalattal rendelkezik, ráadásul, aki a megreformált rendszer szolgáltatásait maga sem kívánja igénybe venni, inkább az otthon szülést választja. Horváth Ágnes bizonyára helyes döntést hozott, hiszen intézkedéseikkel olyan állapotokat idézhetnek elő, hogy tényleg jobb, ha az asszonyok be sem teszik a lábukat a szülészetekre. Horváth könnyen beszél, saját bábája és csodadoktora van.

Mi mással magyarázható, hogy a minap néhány óra alatt meggyógyult, pedig olyan beteg volt, hogy lemondta szereplését Az év kórháza díj átadásáról (ahol a tárca által megszüntetésre javasolt két intézményt rangsoroltak a toplista élére). Mit ad isten, néhány óra múlva Horváth Ágnes makkegészségesen ismertette minisztériuma álláspontját a kormányszóvivői tájékoztatón a regionális egészségügyi tanácsok (RET-ek) döntéséről. Mint ismert, a RET-ek többsége elutasította a tárca kapacitáslistáját.
A javaslat eleve halálra volt ítélve. Molnár ugyanis - Gyurcsány egyetértésével - nem a koalíciós pártok konszenzusával módosított javaslatot küldte el a RET-eknek, hanem a koalíciós szakpolitikusok által nem támogatott Molnár-féle listát. Később kiderült: a reform kidolgozójának tartott Kuntár Ágnes két nappal a lista közzététele előtt kurtán-furcsán felmondott, és távozott a minisztériumból, mert a koalíciós egyeztetés résztvevői több, általa megszüntetésre ítélt kórházban ragaszkodtak a gyógyító munka folytatásához.

Márpedig ahol aktív ágy marad, ott a tb által finanszírozott gyógyító munka is folyik, vagyis nem lehet csak úgy kiüríteni az értékes zöldövezeti ingatlant, nem lehet értékesíteni, és nem lehet a magánkórház céljára sem átengedni a befektetőknek. Vagyis így a reform értelmét veszíti. Se megtakarítás, se egyszeri bevétel nem keletkezik, sőt az ugrásra kész befektetők érdekét se lehet kiszolgálni. A közutálat az SZDSZ iránt csak nő, miközben ez csak maszatolás, semmilyen "kézzelfogható" eredménynyel nem jár - gondolhatják a liberális szakértők. A RET-eknek elküldött lista miatt kirobbant botrány tetőpontján derült ki, hogy ezt a reformcsomagot nagyrészt Kuntár Ágnesnek, a miniszter tanácsadójának "köszönhetjük". Kuntár az 1999-ben elindított irányított betegellátási modell kidolgozójaként vált ismertté az orvostársadalomban. A modellre két évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) húzta rá a vizes lepedőt. Eszerint: a kísérlet megbukott, még a szakmai célokat se fogalmazták meg a kísérlet előtt, ráadásul ezt az egészségügyi reformot ennek a megbukott modellnek a kiterjesztésével akarták megvalósítani.

Az ÁSZ dörgedelmének nyilvánosságra hozatalakor már 2,5 millió embert érintett a kísérlet. Ez az újabb, mostani kísérlet - immár Molnár vezetésével - tízmillió embert érint. Ideje lenne tehát az ÁSZ-nak ismét hallatnia a hangját. Hiszen a legfőbb kifogásuk az elmeszelt irányított betegellátási modellkísérlet ellen éppen az volt, hogy megfelelő előkészítés és szakmai vita nélkül indították el. A mostani kísérletet vajon ki támogatja?
A botrányos reformcsomag kidolgozójára minden bizonnyal hatással volt Kornai János és az amerikai Karen Eggleston közös tanulmánya, amely 2004-ben Egyéni választás és szolidaritás. Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában címmel jelent meg könyv formájában. Például a vizitdíj ötletét is innen meríthették a programalkotók. Kornaiék szerint az alapvető ellátásért alkalmanként a betegnek is fizetne kellene kötelező hozzájárulás formájában. És bár ez a hozzájárulás csekély, de van fegyelmező ereje, és csökkenti a fölösleges orvoshoz fordulások számát, amely hazánkban kiemelkedően magas.

Lehetséges tehát, hogy innen ered a magvas gondolat a "népnevelés" célzatú vizitdíjra, ami Horn Gyulánál is kiverte a biztosítékot. Egy, a Kornai-Eggleston-tanulmányról tartott szakmai beszélgetésen részt vett és felszólalt Kuntár Ágnes is.
Nem kizárt, hogy a reformjavaslatok nagy részét ebből a tanulmányból merítették, amely egyebek mellett megállapítja: azt, hogy az alapvető ellátásra mennyi fedezet jusson, a gazdaság fejlettsége, de végül is a politika, a parlament, a kormány döntse el, ebbe sem az orvosszakmának, sem a felhasználóknak ne legyen beleszólásuk, mert igényeik bizonyosan kielégíthetetlenek.
Vagyis magyarra lefordítva: kuss az egész társadalomnak. A politikai hatalom majd eldönti, mi jár a magyarnak egészségügyi alapellátás gyanánt.

Torkos Matild - Magyar Nemzet