A Párizsban, Rómában, Prágában, majd az Egyesült Államokban, később - tudományos munkásságának döntő szakaszában - Kanadában élő és ott az általa alapított orvostudományi intézetben kutató, a stresszelmélet megalkotójaként világhírűvé vált tudós emlékét a döntően magyarok lakta Révkomárom igen nagy tisztelettel őrzi. A gimnázium falán emléktábla, a Selye János Egyetem udvarán szobor is idézi a nagy tudós emlékét, akit munkásságáért egy teljes évtizeden át hasztalan jelöltek Nobel-díjra.

Lacza Tihamér tudománytörténész "Akiről a Nobel-bizottság megfeledkezett" címen ismertette Selye életútját és tudományos munkásságát. A budapesti Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet munkatársa, Bertók Lóránt professzor - aki Kanadában egy évig dolgozott a tudóssal - kettejük személyes kapcsolatán keresztül idézett fel "tudományos életképeket" a tudósról.

Szabó T. Attila arról adott elő, hogy Közép-Európa milyen szellemi nagyságokat adott a világnak. Kopp Mária, a Selye Jánosról elvezetett budapesti Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság munkatársa a krónikus stressz egészségromboló szerepéről beszélt a tudományos fórumon, melynek résztvevői megkoszorúzták Selye emléktábláját és szobrát, egyszersmind megtekintették az egykori alma mater és az 2004 januárjában megalakult önálló magyar egyetem épületeit.

MTI - fidesz.hu